A Magyar Szemle 2025 január-februári számában jelent meg Gecse Géza tanulmánya, amelyben a „különleges katonai művelet” megindulását követően vizsgálja a putyini politika és a 2014-ben szárnyra kapó Novo-Rosszija koncepció kölcsönhatását. Ezt főként az ukrán, illetve a főként ellenzéki, de orosz nyelvű, többnyire emigrációba szorított, különböző fórumok – illetve a közösségi médiumok vizsgálatán keresztül teszi.

2025. április 15-én erről kérdezte a szerzőt a Heti TV Pirkadat című műsorában Breuer Péter.
Szóba kerül mely területet nevezték korábban Novo-Rosszijának, mikortól lett a Krím az Orosz Birodalom részévé. Arról is szó esett, hogy a XIX. században Oroszországban Ukrajnát Kis-Oroszországnak nevezték, csak a XIX. század végén terjedt el az Ukrajna elnevezés. A Novo-Rosszijának nevezett területen a vidékre főként az ukránok, míg a városokba főként az oroszok települtek be. A városok ukránosodása az 1920-as években következett be, majd egész Ukrajnában a Brezsnyev-korszakban egyfajta vissza-oroszosítás vette kezdetét.

Az 1920-as években, főként a városokban alakult ki, a ma körülbelül 7-8 millió ember által beszélt ukrán-orosz keveréknyelv, a szurzsik.

Gecse elmondta, hogy magyar emberként nehéz megérteni azt, hogy nem csupán a szurzsikot, hanem nagyon gyakran a főként Kelet-Ukrajnában élő, egyébként nemcsak ukrán tudatú, hanem ukrán nemzetiségű népesség is az oroszt beszéli. A hivatalos Moszkva pont ezért használja a „russzkij mir”-nek, orosz világnak ezeket a területeket.

Breuer Péter interjúját az alábbi módon lehet megnézni – kattintással

Aspektus