Tefner – 75!

Tefner – 75!

Függetlenség és rögtönzés.  A nemzetállamok mint társadalmi rendszerek előtt álló kihívások egykor  és most.

A bő félezer oldalas, német-, angol- és magyar nyelvű tanulmánykötetet a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusi  tanácstermében, 2024. március 4-én, azon a napon mutatták be, amikor Tefner Zoltán történész 75 éves lett!

Tefner Zoltánnal, akit az Osztrák-Magyar Monarchia történetének kutatójaként a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanáraként ismerhettem meg, a kötet előszavában Dr. Kurt Schmoller, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia Társadalomtudományi, Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Karának dékánja előszavában megemlíti, hogy volt többek között segédkönyvtáros, általános iskolai tanár, népművelő és művelődési központ igazgató-helyettes. Doktori címét 1997-ben szerezte meg, 1998-ban nevezték ki egyetemi docenssé, 2011-ben egyetemi magántanári címet kapott. Amint a német professzor fogalmaz, az ünnepelt kötetének címe találóan jeleníti meg Tefner Zoltánt, mint személyiséget és kutatót is.

A három nyelven közölt ünnepi tanulmánykötet nemcsak a nemzetközi tudományosság gazdagságát és esélyeit érzékelteti, hanem a benne rejlő kihívásokat is.

Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia 1990-es megalapítása óta mindig azon fáradozik, hogy lépjünk túl a saját szakterületünk határain – fogalmaz Schmoller professzor.

Bátran állíthatom, hogy a huszonegy szerző tanulmányát prezentáló születésnapi kötetnek ezt a küldetést tökéletesen sikerült beteljesítenie.

Jómagam „Hogyan érintette a nemzetközi diplomáciát a lengyelkérdés megoldatlansága az I.világháború kitörésekor címmel írtam tanulmányt a kötetbe, ami egyébként alapvetően Tefner Zoltán „asztala”, hiszen professzorunk, Diószegi István diákjaként a lengyelkérdésbe dolgozta be magát és erről jelent meg két óriási monográfiája az utóbbi években. Az egyikben a Monarchia 1867 és 1914 közötti lengyelpolitikáját taglalja, míg a legutóbb megjelentben a világháború alattit.

Bár Tefner Zoltán Kötcsén született és második szakja az ELTE-n a német volt, a német nem tartozott a kedvenc tantárgyai közé. Ezt a kötet szerkesztői előszavából tudhatjuk meg, amelyet a finn Juhani Laurinkari, a német Peter Herrmann és a kötetet amúgy a közgázon bemutató Nelu Brandean-Ebinger közösen írtak. Innen tudjuk meg azt is, hogy moszkvai diákösztöndíját követően több területen dolgozott. 1991-től a Corvinus Egyetem oktatója, 2006-tól Finnországban és Ausztriában is kutatott, illetve tanított.

Az impozáns kötetet idővel meg is lehet vásárolni, de most egyelőre csak az Országos Széchenyi Könyvtárban olvasható.

Gecse Géza

Next Post

Többes kötetbemutató - felvidéki felhangokkal Budapesten

ked ápr 23 , 2024
A Borostyánkőút – Közép-Európa projektet és az annak keretében megvalósuló Báthory téka könyvkiadási program első köteteit bemutató rendezvényt Budapesten a Józsa Judit Galériában a projektet megtervező és vezető Pusztay János nyitotta meg, aki bő másfél évtizede alapította meg a Collegium Fenno-Ugricum Kutatóintézetet. Pusztay János nyugdíjba vonulását követően sem hagyott fel a tudományos tevékenységgel, így az […]