Törzshelyünkön Borsi-Kálmán Béla és Tefner Zoltán történésszel, valamint Bánhegyi Zsolttal a kormányzó nyolcvan évvel ezelőtti rádiós proklamációjáról, annak előkészítettségéről-előkészítetlenségéről, az általa megbízott moszkvai magyar fegyverszüneti küldöttség feladatairól, lehetséges perspektíváiról beszéltünk 2024. október 15-én.
A küldöttség meghatározó személyisége volt Szent-Iványi Domokos, az 1944. március 19-e után megalakított Magyar Függetlenségi Mozgalom vezetője, akinek 1944 decemberében az új magyar kormányban felajánlották a külügyminiszteri posztot, de nem fogadta el. Nem tudni, hogy jól tette-e, hiszen 1946-ban a Magyar Közösség-perben letartóztatták és börtönbe zárták és csak 1956-ban szabadult.
A nevezetes október 15-i rádióbeszéd – a „kiugrás” részleges előkészítetlensége miatt – nem tudta beteljesíteni Magyarország háborúból való kiválását, pedig azt tulajdonképpen az 1944. augusztus 23-i román „kiugrás”-hoz hasonlóan gondolták megvalósítani.
A moszkvai magyar fegyverszüneti delegáció munkája előkészítette az 1944. december 21-én létrejött Ideiglenes Nemzetgyűlést, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulását.
Tefner Zoltán a nap folyamán adta le akadémiai nagydoktori pályázatát. A téma: a lengyelek, akik történelmének a kutatásába véletlenszerűen kezdett bele. Tefner Zoltán – bár másik szakja – a történelem mellett – a német volt, nem kedvelte ezt a szakot, főleg a számára hátrányosnak bizonyuló tanszéki gyakorlat miatt.
Borsi-Kálmán Béla, Gecse Géza, Tefner Zoltán és tőle jobbra: Bánhegyi Zsolt
Borsi-Kálmán Béla elmesélte színérváraljai gyermekkorát (a település Szatmárnémeti és Nagybánya között helyezkedik el Máramaros, a Kővárvidék és az avasi románság határzónájában) , szatmári, sárospataki és budai tanulóéveit, továbbá azt is, hogy ez a végeredményben megkettőződött szocializáció miként segítette ama történészi látásmód kimunkálásában, amelynek révén Magyarországon a történész pályán boldogulni tudjon. Az is szóba került, hogy eredetileg német nyelvű feleségének a jelenléte, aki 1990 végén követte Párizsból Bukarestbe, s fogalma sem volt, hogy milyen közegbe került, milyen támaszt jelentett neki a korántsem kockázatmentes ötéves romániai diplomáciai szolgálat ellátásában, különös tekintettel a magyar és román rendszerváltások „eredeti jellegzetességei”-re.
Borsi-Kálmán Béla
Bánhegyi Zsoltnak voltak közös egyetemi élményei Borsi-Kálmán Bélával, sőt az is kiderült, hogy néhány hetet előfelvételis katonaként is együtt töltöttek Kecskeméten és a nagyoroszi légvédelmi lőtéren. Bánhegyi Zsolt, a Keresztény-Zsidó Társaság tagjának édesapja Dr. Bánhegyi Tihamér ügyvéd mind a nyilas, mind a kommunista rendszer üldözöttje volt. A nyilas rendszer alatt körülbelül 400 zsidó életét mentette meg, majd Faludy György életét is a recski kényszermunkatáborban, ahol együtt raboskodtak. A Bánhegyi-család összes nem nyugdíjas korú tagját vagy meggyilkolták, vagy bebörtönözték a kommunista (Rákosi- és Kádár-) rendszer alatt. Báhegyi Zsolt 2014 óta az Aspektus aktív résztvevője. Mivel Bánhegyi Zsolt egyik szakja is a német volt, egykori évfolyamtársával, Tefner Zoltánnal is hamar megtalálták a közös emlékeket. Az orosz lévén a másik szakja, nem csupán arra nyílt lehetősége, hogy ötödéves egyetemistaként Leningrádban eltöltsön csaknem fél esztendőt, hanem évfolyamtársnőivel Grúziába is eljutott, bőséges tapasztalatokat szerezve a Russzkij Mir, és egyáltalán a „nagyorosz” hétköznapi és birodalmi mentalitás mibenlétéről.
Szóba került, hogy az egész év során szinte szó se nagyon volt az 1944-es esztendőről a hazai nyilvánosságban, pedig igen fontos év volt a magyar történelemben és mi is tervbe vettük, hogy foglalkozunk vele, ugyanakkor még semmiről nem késtünk le. Szervezeti kérdésekről is beszélgettünk.
Gecse Géza
