Fotók: Gecse Géza
A könyv a franciául 2014-ben megjelent kötet magyarra fordított változata, amelyben a szerző megállapítja, hogy Horthy Miklós életében ugyanúgy az első világháború vége hozott brutális cezúrát, mint Magyarország történetében; el kellett dönteni, milyen jövő felé induljon az ország.
Könyvében Catherine Horel részletesen ismerteti a hatalomra kerülésekor ötvenéves, így – szerinte – korosnak számító főtiszt előéletét, valamint azt, hogy az mi módon hatott Horthy Miklós világképe, kormányzói pályája alakulására.
Nemcsak a francia történész mondta el, hogy eddig milyen ismeretlen anyagokat talált munkája során, köztük – Portugália berni nagykövetségén – a Horthy-család vízumkérelmének iratait, de Catherine Horel nagy reményeket fűz ahhoz is, hogy a vatikáni levéltárban megnyitják a tudósok előtt a XII. Pius pápasága idején keletkezett anyagokat is.
A szerzőt méltatva Pók Attila történész arról beszélt, hogy Catherine Horel témái és származása miatt is magyar történész, hiszen a nyelvet is beszéli, a professzor asszony további különleges vonása pedig az, hogy a történelmi problémákat az emberi viszonyok, konfliktusok szintjén képes vizsgálni.
Ugyancsak a kötetet ismertetve Romsics Ignác történész kiemelte: azóta, hogy 1919-ben a politika színpadára lépett, Horthy Miklós folyamatosan a magyar történelem egyik megosztó személyisége, akinek uralmát az akkoriak többsége a gonosztól való megszabadulásként értékelte, megint mások egy gyilkost, egy fenevadat láttak benne.
Horthy kormányzóvá választása mindenki számára ideiglenes megoldásnak tűnt, hatalmát addig látták eredetileg indokoltnak, amíg nem lesz ismét királya az országnak, viszont hamarosan az állami adminisztráció tudatosan építette az imázsát.
Az 1940-es évek második felében viszont gyökeresen megváltozott a helyzet, hiszen ő lett az ördög, akitől minden rossz származott, de igényes átfogó monográfia még évtizedekig nem készült róla – tette hozzá Romsics Ignác, aki hangsúlyozta: Horthy legfőbb gondolata az volt, hogy rendnek kell lennie, így a szélsőbaloldali és a szélsőjobbos tüntetőkbe is hajlandó volt belelövetni, azzal a különbséggel, hogy az utóbbiakba – sajnálattal.
Az akadémikus a XIX. századi értelemben vett konzervatív emberként jellemezte Horthy Miklóst, aki az 1848-49-es polgári átalakulást adottságként kezelte, de az állam irányítására – szerinte – nem volt felkészülve. Mai fogalmaink alapján voltak antiszemitának tűnő kijelentései is, amelyeket viszont a maguk történelmi környezetében kell mindig értelmeznünk, hiszen Horthy Miklós a rendszer támaszát adó zsidó származású nagytőkéseket partnernek tekintette.
Az 1945-öt követő Horthy-fasizmus kép az 1980-as évekre, de különösen 1993-tól kezdődően pluralisztikussá vált. A kormányzó magyarországi újratemetése után özv. Horthy Istvánné, a kis kormányzóné apósának bizonyos újfajta kultuszt teremtett. A baloldal továbbra is egyértelműen elítéli, míg a Jobbik viszont dicsőíti a kormányzót, miközben a Fidesz viszonya Horthy Miklóshoz máig tisztázatlan – jelentette ki Romsics Ignác.
Február 14-én a Magyar Távirati Iroda számára adott interjújában Catherine Horel kijelentette, hogy Horthy Miklós az első világháború után tagadhatatlanul kulcsszerepet játszott a széteső állam talpra állításában, a káosz és zűrzavar megfékezésében. Ugyanakkor nem feledhető, hogy kemény katonaemberként a rendteremtés során nem tartotta túl nagy árnak a fehérterror több száz áldozatát.
Ugyanakkor Horthy érdemének tekinthető, hogy az ország Bethlen István 1921 és 1931 közötti miniszterelnöksége idején konszolidálódott és számos területen fejlődésnek indult. Horthynak súlyos felelőssége van a második világháborúba való belépés, a Szovjetunió elleni hadüzenet kapcsán – állította Catherine Horel, aki könyvében Kassa bombázása kapcsán nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, hogy valójában milyen nacionáléjú gépek dobáltak Kassára bombákat. Csupán idéz néhány egykorú dokumentumból.
A náci Németország szövetségeseként sodródó ország súlyos tragédiája a holokauszt: több mint 400 ezer zsidó származású magyar állampolgár deportálása, majd meggyilkolása néhány hét leforgása alatt 1944 május-júniusában. Emiatt a fehérterrorhoz hasonló, de az áldozatok számát tekintve összehasonlíthatatlanul súlyosabb felelősség illeti Horthyt – hangsúlyozta a szakember. Tudnia kellett, talán tudta is, hogy milyen sors vár a vagonokban elszállított magyar állampolgárok százezreire – jegyezte meg az interjúban Catherine Horel, aki viszont könyvében azt írja, hogy Horthyt csupán 1944 júniusának a végén tájékoztatták a zsidók sorsáról.
Catherine Horel dedikálja Gecse Gézának a könyvét
Catherine Horel az interjúban elmondta, hogy e kötet munkálatai során szembesült azzal, hogy bár Horthy a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja, mégis alig készült róla korszerű, tudományos igényű életrajz.
Gecse Géza
