2018. május 10-én Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban is bemutatták a July 1944, vagyis 1944 júliusa című, az Amerikai Egyesült Államokban megjelent angol nyelvű kötetet, amely az ún. Koszorús-akcióról szól.
Jeszenszky Géza bevezetője
July 1944. Deportation of the Jews of Budapest Foiled, avagy 1944 júliusa. A budapesti zsidók deportálásának megakadályozása című kötetet Budapesten 2018. május 10-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jeszenszky Géza, a kötet szerkesztője mutatta be, de szót kapott az 1944. júliusi páncélos akció vezérkari ezredesének a fia, ifj. Koszorús Ferenc is. Az angolosan Frank Koszorús Jr.-ként ismert, az Amerikai Magyar Szövetség egyik vezetőjeként is aktívan tevékenykedő ügyvéd az amerikai fővárosban hosszú és sikeres ügyvédi pályáját követően minden erejét latba vetve immár többedik éve azon munkálkodik, hogy édesapja, akinek 1944 júliusi akciója meghiúsította a budapesti zsidóság deportálását, ismét a magyar emlékezet része legyen.
Ifj. Koszorús Ferenc is szót kapott
Koszorús Ferenc alakja kellemetlen volt az 1945 utáni Magyarországon, mivel arra nyújtott élő példát, hogy léteztek a horthysta tisztikaron belül olyanok, akik nemcsak észrevették a nemzetiszocialista rendszer hibáit, hanem azokat kritika tárgyává tették, ráadásul a kellő pillanatban tevőlegesen bizonyították a kormányzóhoz való hűségüket.
Bevezetőjében Jeszenszky Géza arra is kitért, hogy legfőképpen ebben áll a fegyveres akció jelentősége és Koszorús Ferenc történelmi szerepe, hiszen élő példa volt ez arra, hogy Magyarországon voltak, akik a döntő pillanatban tisztában lévén az ezzel járó kockázattal, mégis hajlandóak voltak fegyverrel a kezükben teljesíteni a kormányzó parancsát.
Horthy Miklósnak sokan vetik a szemére, hogy 1944. március 19-ét, a német megszállást követően a helyén maradt és így felelősség terheli mindazért, ami Magyarországon ezt követően történt. Viszont ha nem maradt volna a helyén, akkor nem lett volna lehetősége arra sem – állapította meg Jeszenszky Géza –, hogy elrendelje az 1. páncélos hadtest július 6-i budapesti akcióját és így hozzájáruljon a budapesti zsidóság életben maradásához.
Nem mentes az ellentmondásoktól szerepének értékelése, viszont objektív tény, amennyiben lemondott volna, nem tudta volna azt az egyre szűkülő mozgásteret kihasználni, amelyre 1944 júliusában sort kerített.
A kötetben Charles Fenyvesi ír a hőstett eltitkolásának hosszú szükségességéről, közlik Tom Lantos 1994-es amerikai kongresszus-béli Koszorúst méltató beszédét ugyanúgy, mint Ránki György régebbi, 1984-es tanulmányát, amely Magyarországot vonakodó csatlósként ábrázolja, de szerepel benne Deborah Corneliusnak a német megszállás és a Koszorús-akció közötti Magyarországról szóló tanulmánya csakúgy, mint a Columbia Egyetemről nyugdíjba ment Deák István 2004-ben megjelent tanulmánya a magyar holokausztról.
Stark Tamás a koncentrációs táborokban elpusztított, valamint a munkaszolgálatban vagy a szovjet hadifogságban meghalt magyar zsidók számát igyekszik pontosan behatárolni, míg Bonhardt Attila kifejezetten Koszorús Ferenc katonai akcióját mutatja be, amivel megakadályozta az akkor Budapesten tartózkodó mintegy 250-300 ezer zsidó deportálását.
Természetesen Raoul Wallenberg és más embermentők tevékenysége is szóba kerül: a Susanne Berger és Vadim Birstein szerzőpáros kimutatja, hogy Wallenberg korábbi magyar kapcsolatai miatt vállalta el budapesti embermentő küldetését. A tanulmányok sorát ifj. Koszorús Ferenc szubjektív emlékezése zárja. Függelékben a szerkesztő a deportálásra vonatkozó legfontosabb német külügyminisztériumi dokumentumokat adja közre.
Ifj. Koszorús Ferenc Kádár-Lynn Katalin
A Petőfi Irodalmi Múzeumban a bemutatót követően rövid fogadásra került sor, amelynek során nemcsak a szerzőkkel sikerült szót váltani, hanem azzal a Kádár Lynn-Katalinnal is, aki az 1941-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált kisgazdazdapárti vezető Eckhardt Tibor életútját dolgozta fel és adta közre immár Magyarországon is, de a helyszínen kiderült, hogy Eckhardt Tibor életútjának olyan fejezeteire is rábukkant, amelyekről eddig fogalmunk sem volt.
Több kép – kattintással:
https://www.facebook.com/pg/Aspektus/photos/?tab=album&album_id=17221201…(külső hivatkozás)
Gecse Géza
