
Ámon Antalnak köszönhető, hogy Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című könyvét a Zuglói Pofosz körében mutatta be először. Ez egy szűkebb közösséget jelent, de nagyon sok ilyen bemutatót kell majd még szervezniük, hogy a kötet eljusson a közönséghez – jelentette ki a szerző.
Amon Antal, a rendezvény szervezője elmondta bevezetőjében, hogy honnan ismerik egymást. Az 1990-es években, amikor ő még az Ausztrál Közszolgálati Rádió munkatársaként járt Magyarországon, felkereste a Vasárnapi Újság, valamint a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorának a szerkesztőségét, hogy a műsorok cseréjéről tárgyaljon és a szerző akkor még ott dolgozott.
Gecse Géza elmondta, hogy a könyv úgy született meg, hogy a 2007-ben kiegészítette az 1993-ban megjelent Bizánctól Bizáncig című könyvét a huszadik században történtekkel – egészen Putyin első éveiig. Ezért változott a mű alcíme, hiszen 1993-ban Epizódok az orosz pánszlávizmus történetéből alcímet viselte, míg a 2007-es kötet már Az orosz birodalmi gondolat alcímmel jelent meg.
Lehet, hogy érdemes lett volna teljes mértékben lemondani a főcímről, mert így a könyvtárak – abból indulva ki, hogy ez a mű ugyanaz, mint a régi volt – szinte alig rendeltek belőle.

Gecse Gézát Ámon Antal a mű születésének körülményeiről, családi hátteréről is kérdezte.
A szerző elmondta, hogy ő is Leningrádban született, mint Putyin, sőt, még anyjának, aki Szentpéterváron is sok időt töltött el, hiszen az egykori orosz fővárosban rengeteg észt élt egészen az 1930-as évek végéig, amikor Joszif Sztálin fizikailag majdnem a teljes észt kolóniát likvidálta. Áldozatul esett ennek a tisztogatásnak az anyja unokatestvérének az apja is, aki bírósági ítélet nélkül végeztek ki és egy egészen nagy temető van Szentpéterváron, ahol ezek az emberek nyugszanak.
A hozzászólók közül voltak és vannak, akik az észtekről egy külön alkalommal szívesen hallanának, amire a szerző válasza az volt, hogy lehet, hogy többet nyernének nála Tönu Kalvettel, aki az ő 2007-es könyvét – némileg kibővítve azért – 2012-ben lefordította észtre, amiből következik, hogy kiválóan beszél magyarul. Meg kell kérdezni, hogy mikor jár legközelebb Magyarországon, mert Észtország messze van és ezért nem gyakori Tönu Kálvet itteni vendégeskedése.

Óhatatlanul szóba került az orosz-ukrán háború is, amellyel kapcsolatban a szerző elmondta, hogy a kézirat lezárásakor, jó egy évvel ezelőtt lehetett egy elég komoly feszültséget érezni, de ő akkor igyekezett „bölcsen hallgatni” a fegyveres összecsapás lehetőségéről, nehogy háborús gyújtogatónak tűnhessen.
A találkozó végén még egy közös fotózásra is sor kerülhetett, miután Gecse Géza elmondta, hogy várhatóan a tervezettnél korábban kerül sor a kötet igazi bemutatójára a Közszolgálati Egyetemen szeptember 16-án, mint tervezték, tehát ha valaki oda is szívesen eljönne, akkor érdemes minél hamarabb regisztrálnia, tekintve, hogy a John Lukács Terembe hatvan ember fér be.
Aspektus