Néhány hete jelent meg Vlagyimir Szorokin Manaraga című regénye Oroszországban, amelyről az első összefoglalót Birodalmi áldozatok – áldozatbirodalmak című filmünk magyarországi szakértője, V. Gilbert Edit írta, amelyet éppen ezért most külön is olvasóink rendelkezésére bocsátunk, mint azt a rövid interjút is, amelyet Szorokinnal még 2014-ben készítettünk – az első világháborúról.
Nincs ennél jobb születésnapi ajándék – jelezte egyik orosz ügyekben jártas, most éppen Moszkvában dolgozó kollégám-ismerősöm-barátom(?), amikor idén márciusban megjelent Vlagymir Szorokin Manaraga című regénye Oroszországban. Az író mostani könyvének főhőse, az elbeszélő ugyanis „egy ritka jó ízlésű és szimatú szakács, Géza, aki az orosz irodalomra specializálódik”. Sokadszori nekirugaszkodásra tudtuk rábeszélni a kortárs orosz irodalom egyik legkiemelkedőbb mai alakját, hogy ne csak interjút adjon, hanem látogasson el is hozzánk Magyarországra. 2014 nyarán jártunk nála Berlinben, majd forgattunk Moszkvában is, és végül 2014 novemberében vendégül tudtuk látni őt – előbb az ELTE BTK tanácstermében, majd az A38 hajón – Budapesten is. Itt a beszélgetést V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének tanára vezette Jankovics Marcellel és Vlagyimir Szorokinnal.
V. Gilbert Editnek a Műút 2017. április 14-i számában megjelent egy összefoglalója a legújabb Szorokin-műről is. Rajta kívül más – magyarul – tudomásunk szerint még nem publikált eddig az új regényről, ezért most szó szerint hozzáférhetővé tesszük, amit a Manaragáról írt. Íme:
„A Tellúria után újra jelentkező író optikát vált: nem a múltat dekonstruálja, mint korábban, hanem utóbbi műveihez hasonlóan a háborús és technikai pusztítás utáni nem túl távoli cyberpunk jövőbe visz. A hologramok és chipbolhák közt megéled az olvasás gasztronómiai jelentése. Csak a könyvégetők olvasnak már a regény idejében. Sült könyveket eszegetnek, miközben a jelen olvasói szokásai a zabálással és az ínyenc, kifinomult kulináris élvezetekkel olvadnak össze. Fogyasztási tárgy, élvezeti cikk e metamorfózisban a kultúra, aminek piaci értéke van. Ezen a fogyasztói piacon megméretik mindenféle szépirodalom: klasszikusok, poszt- és preszovjetek, szocreálok és kortársak.
Lev Danyilkin egyenesen a szerző konszolidálódásáról beszél az új könyv kapcsán. Szorokin mostanra irodalmi hagyományőrzővé, konzerválóvá vált, aki állást foglal az irodalmi kánon kérdéseiben: szakácsfigurája meg tudja különböztetni a tartalmas irodalmat az ürestől. A Book’n’grill a kivételezettek illegális szórakozása: jól őrzött, magas presztízsű könyvekből készített étkeket fogyasztanak, időnként az első kiadásból. Az elbeszélő éppen egy ilyen ritka, jó ízlésű és szimatú szakács, Géza, aki az orosz irodalomra specializálódik. Az ő celebrálásával élővé tett, elfogyasztott könyvek szellemi tartalma tölti fel érzékien a klienseket. Polina Rizsakova kifejezetten könnyed és szórakoztató műnek tartja a Manaragát, s e könnyedséget a mesélőnek tulajdonítja. A kényelmes nyárspolgár praktikusan-komfortosan jár-kel a világban, szereti jól érezni magát, s kifejezésmódja korántsem irodalmi, inkább a világháló csevegéseire hasonlít. Beszéde nagyon is mindennapi, mint amilyen hétköznapiak cselekedetei, amelyekről rendre beszámol. Ő az mindazonáltal, aki az irodalmat átfordítja az életbe. Közvetlen hasznot, használati módot, valódi ételt, nem műanyag, fast food-szerű virtuális falást (mint mások az alacsonyabb rétegeknek) biztosít az elit felhasználók számára. Szorokin ismert parodizáló, utánzótehetsége ugyancsak megnyilvánul azért az (f)elhasznált könyvek stílusának imitációjakor, találkozhatunk így a lapokon Nietzsche, Tolsztoj, Bulgakov, Prilepin szorokini átirataival.
S hát mi ez, ha nem az értékes irodalom felmagasztosulása? A fenegyerek szentimentalizálódott, megzabolázta magát a Kékháj óta eltelt húsz évben, ahol még mindent felforgatott, kiforgatott az irodalmi mezőben — ám mára meghatódik a kiváló irodalom nagyszerű illatától. Elitista-tradicionalista morálja szerint finom szellemi táplálék ejti transzba tiltott szeánszain a kiválasztottakat, a titkos tudások, kéjek, élmények, eszmék iránt sóvárgókat. A ruszisták minden bizonnyal már vetik is össze e konceptust a Macskánnyal, alias Kssz-szel Tatyjana Tolsztaja disztópiájában.”
A kolozsvári Korunk balti számát, amelyben szerepel Birodalmi áldozatok – áldozatbirodalmak címmel a 2014-ben forgatott film teljes szövege 2017. május 23-án bemutattuk az ELTE BTK tanácstermében. Kattintással:
http://www.aspektus.eu/content/korunk-balti-szamanak-bemutatoja-budapesten(külső hivatkozás)
A bemutató alkalmával felhívtam a figyelmet arra, hogy a filmet a közszolgálati televíziók többször bemutatták, de megtekinthető a YouTube-on is. Kattintással:
https://www.youtube.com/watch?v=7MhD_jK1deo(külső hivatkozás)
Sőt még angol feliratozással is. Kattintással:
https://www.youtube.com/watch?v=5wxn0NDk8Is(külső hivatkozás)
Tekintve, hogy 2014-ben is sikeresen pályáztunk az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság klip-vetélkedős pályázatára, kihasználtuk az alkalmat és Vlagyimir Szorokint Berlinben az első világháborúról is megkérdeztük. Ezt válaszolta – kattintással:
https://www.youtube.com/watch?v=QwplysVfio0(külső hivatkozás)
Gecse Géza
