![](https://ujaspektus.hu/wp-content/uploads/2023/07/szu_1bolsoj.jpg)
Moszkva – a Bolsoj, vagyis a Nagyszínház, ahol az egyesülési dokumentumot aláírták, majd ki is hirdették…
Kereken száz éve, 2022.december 29-én írta alá négy köztársaság: Oroszország, Ukrajna, Belarusz és a Kaukázuson Túli Köztársaság Moszkvában a Nagy Színházban a Szovjetunió megalakulásáról szóló dokumentumot, amelyet 2022. december 30-án hirdettek ki, tehát attól kezdve számított hivatalosnak a megalakulása.
![](https://ujaspektus.hu/wp-content/uploads/2023/07/szu_2_festm.jpeg)
Festmény a Szovjetunió megalakulásának pillanatáról
A Kaukázuson Túli Köztársaságban három, korábban és későbben is kvázi önállósággal rendelkező köztársaság: a Grúz, az Örmény és az Azeri szerepelt.
Az állam föderatív alapon jött létre. Elnöke Kalinyin lett, a Népbiztosok Tanácsa Végrehajtó Bizottságának, vagyis a szovjet kormány elnöke pedig Lenin lett.
Nem láttam, hogy az Orosz Föderációban, de másutt is komolyabban megemlékeztek volna erről. Az állam alkotmányát bő egy év múlva, 1924 januárjában fogadták el.
![](https://ujaspektus.hu/wp-content/uploads/2023/07/szu_3_lenin-seattle.jpg)
Lenin szobra az Egyesült Államokbeli Seattle-ben. A kezét vörös vestékkel szokták befesteni, utalva a szovjet vezető véreskezűségére…
Putyin elnök szerint ekkortól kezdve, vagyis szovjet keretek között tárgyalhatunk az ukrán önálló államiság létéről. Ami nincs így, hiszen a Breszt-Litovszki Béke 1918. március 3-i aláírása teremtette meg nemzetközi jogi keretek között az önálló – akkor így hívták – Ukrán Népköztársaságot. Viharos időszak következett. A bolsevikok 700 ezres hadsereggel térítették vissza az elsomfordált Ukrajnát a szovjet állam kebelébe. A lengyelekkel is megtették volna ugyanezt, de ott nem volt szerencséjük, és így a Rigai Békében 1921 elején Lengyelország ismét önálló lett. Finnországnak már korábban: 1917 decemberében – 1918 januárjában, a balti államok közül Észtországnak 1920 elején, Lettországnak 1920 nyarán sikerült elismertetnie a szovjet vezetéssel az ország függetlenségét.
Annyi „haszna” a bolsevik államnak e területveszteségekkel lett, hogy az internacionalista birodalom keretei között az oroszok – ennek következtében – abszolút számbeli többségbe kerültek.
A történet társadalmi-politikai vetületeiről részletesebben olvashatsz az Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 c. könyvemben, amely ismét kapható a könyvesboltokban – nemcsak e-book-ként, hanem könyvformátumban is.
Gecse Géza