Losonci szülőhelyén temettük el 2023. január 17-én Duray Miklóst

Duray Miklós temetésére végül Méry Gábor nem tudott kijönni, én félresöpörtem egyéb tennivalóimat és egykori rádiós kolléganőm, Juhász Judit jóvoltából 2023. január 17-én az MMA kis buszával Bakos István és Molnár Imre társaságában módomban állt részt venni Losoncon Duray Miklós temetésén.
A december 30-án, súlyos betegség után elhunyt politikus, közíró búcsúztatására a losonci zsinagóga műemlékvédelem alatt álló épületében került sor.

Háttérben a losonci zsinagóga
A műemléki védelem alatt álló zsinagóga épületében alig fértünk el.

A gyászszertartáson tiszteletét tette Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és felesége, Lévai Anikó, valamint Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is.

Lerótta kegyeletét Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Grendel Gábor, a szlovák törvényhozás alelnöke, Gyimesi György parlamenti képviselő, Tőkés László, korábbi EP-képviselő, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Ján Čarnogurský volt szlovák kormányfő is.

Duray Miklós életét, munkásságát pályatársai és a felvidéki magyar közélet jelenét alakító politikusok idézték fel. A megemlékezés szónokai Gyurcsík Iván, Forró Krisztián, Bárdos Gyula, Gubík László és Lezsák Sándor Duray emberi nagyságát és a felvidéki magyarságért tett korszakos szolgálatait emelték ki.

Duray Miklós ravatalánál Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke gyászbeszédében azt mondta, Duray Miklós életműve arról tanúskodik, hogy idegeibe mélyen beivódott a magyarságérzet, a kudarcok, a börtön, a zaklatások sem tántorították el a politikától.
Megfogalmazta, hogy aki a trianoni határon túl éli át a fordulatokat, annak mindent kétszeresen kell elszenvednie, és mint mondta, Duray Miklós folyamatos, hosszú szabadságküzdelmet vívott a magyar nyelvű, magyar népközösség jövőjéért.

Gyurcsík Iván, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója a kisebbségi jogok védelmezőjének, a bátorság és a kiállás megtestesítőjének, mércének és értékteremtőnek nevezte Duray Miklóst, aki geológusként vizsgálta a felszín alatti folyamatokat, és ezt tette közéleti emberként is.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke szerint Duray Miklós szókimondó, őszinte és bátor ember volt, aki saját érdekeit sohasem helyezte a közösségi érdek elé. Sokszor kényszerűen a háttérbe szorítva, igazságtalanul mellőzve, de egyenes gerinccel töltötte be küldetését.

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke úgy fogalmazott, nagyon kell szeretnie szülőföldjét annak, aki áldozatot hoz érte, Duray Miklós ilyen volt. Következetes kiállása sokunkat szembesít saját gyengeségeinkkel – mondta.

Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója személyes hangvételű gyászbeszédében felidézte, hogy Duray Miklós mindvégig támogatta őt az állampolgárságért folyó küzdelemben.
Hangsúlyozta, hogy Duray életművében szervesen kapcsolódik a térben és időben egyetemes magyar nemzet gondolata a határon túli közösségek sajátosságainak tiszteletben tartásával. Ő mondta ki, hogy a Kárpát-medence szíve mégiscsak Budapesten dobog, és ha Magyarország emelkedik, vele együtt emelkedik a magyarság, sőt nagy hazánk többi népe is.
Ezért fontosnak tartotta, hogy a tőle búcsúzók azonnal Esterházy János, a felvidéki magyarság egykori politikai vezetője mellett helyezték el Duray Miklóst a felvidéki pantheonban – emelte ki.

A gyászbeszédek után tartott ökumenikus szertartást Zsidó János katolikus esperes és Somogyi Alfréd református lelkész végezte.
Az esperes Duray Miklós szellemi örökségének megőrzésére szólított fel.
A gyászoló gyülekezet – ezt követően a losonci református temetőbe vette útját.
Az embertömeg nekem Vlagyimir Iljics temetését idézte.