Orosz frontkatonák között – ukrán tiltakozás ellenére Budapesten is bemutatták!

Orosz frontkatonák között – ukrán tiltakozás ellenére Budapesten is bemutatták!

A Facebookon értesültem szombaton a vasárnapi vetítésről – Bendarzsevszkij Anton jóvoltából. Felhasználva bejegyzését, hozzáteszem a magamét is, hiszen alig lehetett beférni a Mammut Moziba, de vetítik a filmet néhány napig a továbbiakban is Budapesten.

„Az idei budapesti nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál (BIDF) lépett egy merészet, és elhozta a fesztivál programjába az „Orosz frontkatonák között” című dokumentumfilmet. Hogy miért volt ez merész lépés? Nem a film tartalma miatt, hanem a nemzetközi ukrán reakciók miatt. A film késő nyári megjelenése után bekerült a legnagyobb nemzetközi fesztiválok programjába (velencei fesztivál, torontói, stb.), majd néhány nappal az események előtt Ukrajna a legtöbb esetben elérte, hogy levegyék onnan. A film valóban megosztó lehet, és megfelelő háttértudással és kontextussal kell megnézni.”

Anasztaszija Trofimova, a film szerkesztő-rendező-ripotere

Az orosz rendezőnő, Anasztaszia Trofimova hét hónapon keresztül 2023-ban egy orosz zászlóalj mindennapjait követte végig. Úgy került a front orosz oldalára, hogy egy évvel a háború után találkozott egy ukrán télapóval, aki a Donbasz térségéből menekült Moszkvába, majd beállt „kontraktnyik”-nak, vagyis „szerződésesnek” az orosz hadseregbe!

Állítólag azért, mert még 2013-2014-ben az ukrán hadsereg egyik rakétatámadása elpusztította a házát és ezért meggyűlölte a kijevi vezetést. Mit fognak szólni, ha én ott forgatni akarok? – kérdezte a rendezőnő. Majd azt mondod, hogy egyikünk szeretője vagy – volt a válasz.

Trofimovának hivatalos engedélye nem volt a forgatásra, de túl azon, hogy a fonton a viszonyok kaotikusak, jó ajánlólevélnek bizonyult, hogy korábban az orosz állami televízió számára is dolgozott.

Méghozzá Szíriában, és orosz katonák között is, de a fiatal rendezőnőnek – az orosz mellett – van kanadai állampolgársága is, hiszen életének a felét – ezt már tőle tudjuk – Kanadában töltötte és most is onnan érkezett.

A több mint kétórás kanadai–francia dokumentumfilmből kiderül, hogy az orosz katonák miért mentek harcolni, a megszólaló körülbelül 800 000 Ft havi zsoldért (ami egyébként Oroszországban régiónként változik: Moszkvában például tavaly a főpolgármester jelentékeny mértékben „kiegészítette” az újonnan jelentkezők illetményét.

De van, aki hazaszeretetből megy frontra, vagy a barátait követi. Többnyire visszamondják az orosz propagandát a NATO-ról, az ukránokról és a korábbi szovjet nagyságról. De az is kiderül, hogy elvesztették a lelkesedésüket és nem igazán értik, miért vannak ott.

Amiből bizony bajuk is lehet odahaza! Ezért volt bátor tett az orosz rendezőnőtől a dokumentumfilm elkészítése.

Németh András (HVG), Anasztaszija Trofimova, Bendarzsevszkij Anton és Kövesdi Veronika, a filmvetítést követő panel résztvevői

Kiderül a filmből, hogy legtöbb esetben az orosz katonák azzal, hogy parancsot teljesítenek – elintézik kétségeiket. Ugyanolyan egykedvűséggel harcolnak, mint elődeik bármelyik korábbi háborújukban. A filmből ugyanakkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy

képesek logikusan gondolkodni, sokukat zavarja, hogy egy idegen ország területén harcolnak, nem értik a valódi okokat és célokat, és érzik a szakadékot a hivatalos orosz propaganda és a fronton átélt valóság között.

Bendarzsevszkij Antont idézem ismét, aki a vetítést követően a HVG műsorvezetője és Trofimova mellett egy propagandával foglalkozó szakértő társaságában – a panelbeszélgetésen is részt vett:

„Megértem, hogy ez a film miért nem tetszik Ukrajnának, és miért próbálják ellehetetleníteni minden lehetséges fórumon.

A háborúban mindkét oldalon tetőpontra emelkedett az ellenfél dehumanizációja. Nácik, orkok, zombik, gyilkosok, és a sort még lehet sorolni… Kijev szeretné kiterjeszteni a háborús gondolkodást a világ egészére, hogy az oroszokat ne élő, gondolkodó emberként fogadják el, hanem „gyilkos orkokként”.

Az orosz frontvonalon leforgatott kanadai–francia dokumentumfilm pedig ezt a narratívát rombolja. Megmutatja, hogy ott is emberek vannak, akik bizonyos esetben a körülmények hatására, máskor a pénz reményében, vagy akár ideológiai, az orosz propaganda alapján elhitt okokból mennek a frontra.

Reméljük, Trofimovának nem lesz baja e film miatt, ha legközelebb Oroszországba utazik. Nem nyilvánítják „inoagent”-nek, vagyis külföldi ügynöknek, esetleg kémnek.

A rendezőnő egyelőre nem gondolkodott azon, hogy ez előfordulhatna-e, ha Oroszországba menne, bár egyelőre nem tervezi, hogy oda utazik – válaszolta kérdésemre.

Fotók és szöveg:

Gecse Géza

Az összefoglaló először a Felvidék.ma 2025. január 27-i számában jelent meg – kattintással

Next Post

Láthatatlan kötelek

ked febr 4 , 2025
Először szerepelt nemzetközi filmfesztiválon a Láthatatlan kötelek című film. A mozgóképet a február 2-án véget ért 11. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon mutatták be. Rendezője Varga Ágota, aki egy tizenkilenc évet átívelő drámai családportré-trilógia harmadik részét készítette el 2023-ra. A filmet be fogják mutatni a ma kezdődő 44. Magyar Filmszemlén is. Az alaptörténet: Fecó lát, miközben […]