Napló 1944-1945 címmel megjelent az egykori kormányzó feleségének, Horthy Miklósnénak az egykori 1944 ősze és 1945 decembere, tehát a német „védőőrizet” és az amerikai megszállás alatti feljegyzéseiből egybeszerkesztett kötet. Ezt a napokban unokája: Horthy István Sharif nemcsak a könyv előszavában méltatta, hanem személyesen is részt vett a Kossuth Klubban szervezett bemutatón.
„Visszaolvasva naplóját felelevenednek bennem gyerekkori emlékeim abból a nehéz időszakból. Néhány kép nagyon élesen megmaradt a Magyarországon töltött utolsó évből, letartóztatásunkról, s az azt követő bajorországi hónapokból. Ezek persze egy kisfiú emlékei. Nagyon erős érzelmekkel társuló, háromdimenziós fényképek emberekről, helyekről.”
Egy napló előszavából valók az idézett mondatok. Az előszó szerzője Horthy Miklós és Horthy Miklósné unokája: Horthy István Sharif, aki többnyire Dél-Angliában és Indonéziában él, de gyakran tartózkodik Magyarországon is. A naplót pedig nagyanyja, Horthy Miklósné írta bajorországi védőőrizetük, majd amerikai fogságba esésük idején.
Ezt a kötetet Horthy István Sharif legutóbbi itt tartózkodásakor, 2015. november 12-én a Kossuth Klubban mutatták be, amelyet ő 1944 novemberének első napjaitól 1945 decemberéig vezetett. Férje, aki majd negyedszázadig volt Magyarország államfője ekkor szintén Dél-Németországban tartózkodott, de családja vele együtt „védőőrizetbe” vett tagjaitól: a feleségétől, menyétől és unokájától távolabb, méghozzá azért, mert az amerikai hatóságok kihallgatták.
Mint az a napló bemutatója során kiderült, Horthy Miklós feleségének amúgy nem volt szokása naplót vezetni.
A kötetről a család mostani dél-angliai otthonában 2014 tavasza óta kutató Bern Andrea – a moderátor Stumpf András kérésére válaszolva – mondta el, hogyan találták azt meg, de abból sem csináltak titkot, hogy a hagyaték többi része is várhatóan olvasható lesz, hisz Horthy István Sharif a Libri Könyvkiadóval erről már meg is állapodott.
Feltételezhető, hogy a hagyatékból a Kállay Miklóssal folytatott Horthy-levelezés közreadását még nagyobb figyelem kíséri majd, hiszen a volt magyar államfő – egykori miniszterelnökével emigráns évei alatt nemcsak folyamatosan levelezett, hanem többször találkoztak is.
Horthy István Sharif – Horthy Miklós unokája – mesélt az egybegyűlteknek arról, hogy milyen emlékek élnek benne most is élete első három esztendejéről, arról az időszakról, amelyet születését követően Magyarországon töltött. Ez az idő arra volt a számára elég például, hogy a budai várban lévő lakásukat – immár felnőttként először 1989-ben visszatérve Magyarországra – segítség nélkül megtalálja, de Kenderesről is maradtak benne emlékkép-foszlányok.
Mint azt Zeidler Miklós, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének tanára is elmondta, maga a napló meglehetősen apolitikus, amiben szerepet játszhatott az is, hogy Horthy Miklósné nem tartotta kizártnak, hogy az illetéktelen kezekbe jut. Meglepő a ragaszkodás, ami Horthy Miklóst a család nőtagjai részéről övezte – jegyezte meg Zeidler Miklós.
Abban, hogy maga a hagyaték létezik, óriási szerepe van a két esztendeje elhunyt, ám már néhány éve precíz rendszerezésbe fogó özv. Horthy Istvánnénak.
A bemutató vendégei között egyaránt ott találhattuk Horthy István egykori kormányzó helyettes pilótatársainak rokonait, mint a Sharifról és Ilonáról is filmet forgató Kepes Andrást, Jeszenszky Gézát, Horthy István Sharif gyermekei közül a Magyarország iránt élénk érdeklődést tanúsító Horthy Stewartot vagy Sharif indonéz feleségét, Tutit és másokat is a távolabbi, magyarországi Horthy-rokonok közül.
Gecse Géza
