Ma 119 éve született gr. Esterházy János magyar apa és lengyel anya gyermekeként a felvidéki Nyitraújlakon! Korán elveszítette édesapját, a családnak háromszor akkora vagyona volt, mint a Horthy Miklósnak. A keresztényszocialista politikus előbb a csehszlovákiai, majd a szlovákiai magyarság képviselőjeként politizált.

gr. Esterházy János 1938. november 11-e után, miután Kassán, a város képviselőjeként fogadta Horthy Miklós kormányzót, nem tért vissza Magyarországra, hanem – tekintve, hogy birtokai maradtak a maradék Csehszlovákia, majd 1939 márciusa után az önálló szlovák állam területén is, továbbá fontosnak tartotta az ott maradt 60-70 000 fős magyarság képviseletét, ezért továbbra is a pozsonyi parlamentben képviselte az érdekeiket. Világos volt számára, hogy a kisebbségellenesség valamennyi megnyilvánulását vissza kell utasítani, ezért 1942 áprilisában nem szavazta meg a pozsonyi parlamentben a szlovákiai zsidóság kitelepítését.

Felvételek, amelyeken a város főterén gr. Esterházy János Kassa képviselőjeként 1938 novemberében fogadja Horthy Miklós kormányzót

Miután a Felvidéket a szovjet csapatok elfoglalták, mind náluk, mint a csehszlovák hatóságoknál tiltakozott a magyarságot ért sérelmekért, ezért a szovjet belbiztonsággal előbb Moszkvába, majd Szibériába vitették, távollétében a csehszlovák hatóságok 1947-ben halálra ítélték. Rokonai közbenjárására a halálos ítéletet életfogytiglanra enyhítették, majd miután a csehszlovák hatóságok kikérték a Szovjetuniótól és a morvaországi Mírov börtönébe szállíttatták, ahol 1957 márciusában halt meg. Az orosz hatóságok az 1993-ban rehabilitálták, viszont sem Csehszlovákiában, sem Csehországban, sem pedig Szlovákiában – a mai napig sem!

Filmes összefoglaló Esterházyról a Duna TV 1999-es egyik műsorából – körülbelül a film közepétől kezdve – kattintással

Rövid filmes összefoglaló Esterházyról a Magyar Televízió 1999-es áprilisi adásából – kattintással

A felvidéki politikus halálának 63. évfordulóján, 2020. március 8-án a Magyar Parlament felsőházi termében szervezett ünnepi megemlékezésen Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy a magyar nemzetpolitika Esterházy Jánost az emberi méltóság mellett mindig kiálló, sokat szenvedett, ártatlan szentként tartja számon. Ily módon öröksége egyszerre egyetemes és nemzeti, és mindenkitől főhajtás illeti, akinek megkérdőjelezhetetlen érték a szabadság és az emberi méltóság.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy Esterházy János vállalta sorsát, így élete rövid, életigazsága azonban örök lett. A szabadságára és életére törő diktatúrák és eszmék azóta megbuktak, Esterházy János öröksége viszont múlhatatlan példa, a nemzete mellett határoktól, korszellemtől és sorscsapásoktól függetlenül kiálló bátor hazafi példája. Gulyás Gergely reményét fejezte ki, hogy hamarosan megtörténik a felvidéki politikus  hivatalos rehabilitációja, amellyel cseh és szlovák barátaink elsősorban Esterházy János emlékének, másodsorban az igazságnak, harmadsorban pedig önmaguknak tartoznak.

Bíró László
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Bíró László katolikus tábori püspököt és Frantisek Lízna cseh jezsuita szerzetest.

Az elismerést 1991 óta évente adják át olyan embereknek és intézményeknek adják, akik, illetve amelyek a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, illetve sokat tettek a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és megismertetéséért. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Bíró Lászlót méltatta, aki betegsége miatt nem tudott az ünnepségen részt venni. Bíró László 1950-ben született Szekszárdon, 1974-ben szentelték pappá, majd húsz év múlva, 1994-ben II. János Pál pápa nevezte ki kalocsa-kecskeméti segédpüspökké, püspökszentelése 1994 májusában volt. Ugyanettől az évtől kezdve a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora is volt, 2009-től pedig tábori püspök lett.
Soltész Miklós kiemelte, hogy Bíró László sokat tett Esterházy János újratemetéséért és a boldoggá avatási eljárás elindításáért. 2017-ben Alsóbodokon részt vett és beszédet mondott a felvidéki politikus újratemetésén.

Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója Frantisek Líznáról elmondta: a cseh jezsuita 1941-ben született, 1968-ban lépett be a rendbe. 1974-ben szentelték pappá, ám egészen 1989-ig nem kapta meg az úgynevezett állami jóváhagyást, ezért különböző fizikai munkákat végzett aláírta a Charta 77-et és politikai okokból összesen négy alkalommal került börtönbe.
Legfontosabb feladata a romák, a hajléktalanok és az elítéltek lelkipásztori gondozása. 1995 óta a mírovi fegyház börtönlelkésze is volt és így került kapcsolatba Esterházy János szellemi örökségével, amelynek nemcsak tisztelője, hanem ápolója is lett.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy nem az államok és a politikusok feladata megmondani, hogy kit tiszteljenek szentként a katolikus egyházban. Ugyanakkor ha az egyház vagy civilek kérik, a kormány minden segítséget megad, amit saját hatáskörében megadhat a szentté avatási eljárás folyamán.

Gecse Géza