A Magyar Polgári Demokraták Társasága Németvölgyi Akadémia (NA) keretében „Az orosz birodalmi gondolat a Kijevi Rusztól II. Miklósig múlt havi előadást követően „II. Miklóstól a mai napig” címmel 2023. november 28-án hallhattak előadást, akik ott voltak.
Andrási Attila bevezetőjét követően igyekezve Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021 című könyvemre támaszkodva, az abban foglaltakat némileg kiegészítve azzal kezdtem előadásomat, hogy tudják-e Oroszországban melyik a legnépszerűbb keresztnév, amit odakint a legtöbben adtak az újszülötteknek? Az egybegyűltek a Vlagyimirre tippeltek, ezért valamennyiüket meglepte, hogy a Mohamed! Ráadásul legalább kétszer-háromszor megelőzi az utána következőt! A magyarázat az, hogy Oroszország, főként türk nemzetiségei szaporodási paraméterei egészen mások, mint az oroszoké, akiknél Putyin egy évtizeddel korábbi intézkedései következtében megállt a fogyás, de azóta, különösen a legutóbbi időben ismét felgyorsult. A szülőképes nők 30%-a ma – életszínvonalbeli, életmódbeli okok következtében biológiailag meddő Oroszországban, legalábbis az erről szóló egyik összefoglaló szerint. Ahogy az egyik kisfilm állítja, Oroszországban egy gyermek vállalása út a szegénységbe, kettőé – belépés a nyomorba. Talán először mutatkoztam be hasonló rendezvény keretében, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország Története Kutatóműhely tagja. Elmondtam azt is, hogy az Eötvös József Kutatóközponttal kötött szerződés keretében vizsgálom a különböző, főként interneten és más közösségi médiumok jóvoltából terjedő riportokat, összeállításokat, amelyek – különösen az orosz-ukrán háború következtében – jócskán elszaporodtak. Elképesztő információ-dömping uralkodik, amelyben mind az ukrán, mind az orosz, mind a többi állami szereplő mellett, a különböző külföldre kényszerült orosz ellenzéki, valamint ukrán társadalmi szervezetek is jócskán kiveszik a részüket, az Amerika Hangja, Szabadság Tv, a BBC és a Deutsche Welle mellett. De ezek mellett születnek igen komoly hazai összefoglaló művek amelyek közül kiemelkedik Hammerstein Judit közelmúltban megjelent Oroszok és magyarok c. könyve, amelyben két világháború közötti magyar gazdasági szakemberek, hírszerzők, írók, köztük például Márai Sándor, Illyés Gyula szovjet-orosz képét elemzi. Meglepő, hogy milyen pontosan voltak képesek felfogni, hogy mi is zajlik odakint! A bolsevik állam születésétől egészen a nagy terrorig!
Ugyanis produkált furcsa fordulatokat ez a különleges ország! Megemlítettem, hogy a lenini bolsevik koncepció, amely a saját uralkodó, és a saját uralkodó osztály megsemmisítéséről szól, voltaképpen a narodnyikok programjának az átvétele, a 19. század végén az anarchisták, majd a századforduló után főként az eszerek képviselték a leghatározottabban, de nem volt idegen például a liberálisként számon tartott Vaszilij Kljucsevszkij orosz történésztől sem, akit idéztem is: „Az orosz állam úgy viselkedik mint egy cigány horda, amely számára könnyebb átköltözni egy új területre, semmint rendbe tenni , ahol van.” Leninnel kapcsolatban a mai orosz emlékezetpolitika bajban van, mert egyrészt ikonná vált a Szovjetunió fennállása során, másrészt pedig az 1920-as évtizedet az oroszellenes antinacionalizmus jellemezte és a kifejezetten orosz birodalmi jegyek használata Sztálin harmincas évekbeli felülkerekedésétől kezdve uralkodik el a bolsevik államban. Az 1939 és 1941 közötti német-szovjet együttműködést követően 1941-től kezdve a korábbi németellenes propaganda váltja fel. Ennek keretében újítják fel a pánszláv politikát, amelyben immár a beloruszoknak, ukránoknak és lengyeleknek is szánnak szerepet, bár kétségtelen, hogy a fő kedvencek a jugoszlávok. A velük való 1940-es évek végén bekövetkező szakítás, illetve a Kínai Népköztársaság, valamint Kelet-Németország szovjet szövetségi rendszerben való feltűnése következtében a pánszlávizmus kulturális területre szorul vissza. Érdekes kérdés a szovjet eliten belül az oroszosítás, oroszosodás kérdése, amely az 1960-as évektől, a Brezsnyev-érától kezdve válik erőteljesebbé, hogy aztán a peresztrojka idején immár más keretek között, részben demográfiai okok következtében is a korábbitól eltérő viszonyrendszerben, társadalmi mozgalmak formájában is megjelenjen. A Szovjetunió 1991-es felbomlásában kétségtelen szerepe volt annak is, hogy a jelentős, főként muzulmán lakossággal rendelkező déli köztársaságok az Oroszországi Föderáció számára – demográfiai nyomásuk miatt – egyfajta ballasztot jelentettek.
Gecse Géza
