Bizánctól Bizáncig – az észtországi Narvában

Bizánctól Bizáncig – az észtországi Narvában

Fotók: Tóth Szilárd A narvai vár- a határ orosz oldaláról

A cári orosz himnusz hangjai csendültek fel, amikor Gecse Géza „Bütsantsist Bütsantsini. Suurvene mõttelaadi olemus” (Bizánctól Bizáncig: Az orosz birodalmi gondolat) című könyvének a narvai bemutatója elkezdődött. Az Észtország keleti, Oroszországgal határos városában a könyv fordítója, Tönu Kalvet tallinni újságíró, hungarológus és műfordító az orosz és az észt történelem kapcsolódási pontjait idézte fel. Bevezetőjét aktuálisra hangolta a tény, hogy Észtország mindig ilyenkor,pontosabban a rendezvény másnapján, február 2-ánünnepli a Szovjet-Oroszországtól való igazi függetlenségét biztosító 1920-as tartui békeszerződés aláírását.

               A könyvbemutató színhelye

A Tartu Ülikooli Narva Kolledž, vagyis a Tartui Egyetem Narvai Intézetének könyvtárában Anu Jõesaar, a monográfiát észtül megjelentető, alapvetően lapkiadással foglalkozó Ajakirjade Kirjastus szerkesztője elmondta, hogy a kiadót érdekli az orosz történelem és jelent meg náluk könyv nemcsak Andropovról, Zsukov marsallról, hanem Putyin elnökről is.
Fotók: Jevgenyij Asihmin

        Anu Jöesaar

Tönu Kalvet és Tóth Szilárd a helyszínen

A szerző, Gecse Géza skype-on keresztül vett részt a délutáni találkozón, amelyen Valentyina Pesztrikova, a Narvai Központi Könyvtár munkatársa a balti állam legnagyobb orosz nyelvű könyvállománnyal rendelkező hasonló tematikájú gyűjteményét ismertette az egybegyűltekkel.

Fotók: Alo Lõoke
Villu Jürjo, a Narva Aleksandri kogudus, vagyis a narvai evangélikus egyházközség vezető lelkésze, valamint a finn nyelvű istentiszteleteket tartó Vlagyimir Batuhtyin a XVII. századi orosz egyházi reform mai, egyébként ellentmondásos értékelésével kapcsolatban tett fel kérdéseket a szerzőnek, aki elmondta,hogy a „klasszikusnak” vagy bevettnek számító harminc évvel ezelőtti történészi kánonhoz képest egészen másként látjuk ma az óhitűek mozgalmát, és – az ortodoxia szempontjából – alighanem nekik volt igazuk.

Egyébként Gecse Géza utoljára 1994-ben járt Narvában, amely édesanyja gyermekkorának színhelye volt. A szerző elárulta, dolgoznak a kötet rövidebb, orosz változatán, s amint az megjelenik, Narvában is szeretné bemutatni.
Az Észt Közszolgálati Televízió 2013.február 1-i, péntek este 21.00-ás híradójában Gecse Géza Bütsantsist Bütsantsini c. könyvéről szóló narvai rendezvény összefoglalójakattintással

Tóth Szilárd

Next Post

Hogyan kell viselkednünk a magyarokkal?

sze febr 6 , 2013
A Wehrmacht tisztjei között 1944. március 19-e után Magyarországon „viselkedési segédletet” osztogattak azzal a kéréssel, hogy „elolvasás után semmisítsék meg”. Egy példány mégiscsak megmaradt belőle, hiszen a Magyar Nemzetben 1994-ben közölték. Ezen kívül megjelent az Ungváry Krisztin által szerkesztett A második világháború című kötetben, amelyet 2005-ben adott ki az Osiris Kiadó. A képen Edmund Veesenmayer, akit […]