Gilyan György előadás közben

Talán így lehetne leginkább jellemezni a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokat, bár azoknak az információknak az alapján, amelyeket az Eötvös József Collégiumban osztottak meg egy nemzetközi szakmai nap és üzleti fórum keretében, hivatalosan változóként jellemezték és főként a gazdasági oldalait vizsgálták. Az Oroszország és régiói üzleti szemmel szimpóziumot a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság, a Külkereskedelmi Főiskoláért Alapítvány és a Kelet-Európa Üzleti Klub szervezte 2019. december 12-én. 

A szakmai rendezvényen ugyan elhangzottak orosz népdalok, kóstoló is volt és az orosz nyelvtanulás lehetőségeiről is beszámoltak fiatalok, de a legérdekesebb alighanem Gilyán György volt moszkvai magyar nagykövet, a Kelet-Európa Üzleti Klub társelnökének az előadása volt, amelyben 1990-től tekintette át az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokat.
Elhangzott, hogy számos tényezőnek köszönhetően 2002 és főként európai uniós csatlakozásunk után egészen a 2008. évi nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságig az orosz-magyar kereskedelmi forgalom rendkívül dinamikusan nőtt, az oda irányuló magyar export például csaknem megtízszereződött.

Míg az orosz importot hagyományosan Oroszország energiahordozóinak mennyisége, de főként árszintje határozta meg, addig a magyar exportban a világpiacon is versenyképes vállalatok jutottak szóhoz.
2014-től a magyar-orosz kereskedelmi, üzleti kapcsolatokban a 2010-es évek eleji átmeneti ( ám a 2008 előtti szintet el nem érő) növekedés után,  újabb jelentős visszaesés következett be. Ennek főbb okai, hogy az orosz gazdaságban 2014 és 2016 között jelentős gazdasági recesszió következett be – főként az energiahordozók világpiaci árának csökkenése, valamint globálpolitikai feszültségek fokozódása következtében az orosz védelmi képességek  megerősítése és kisebbrészt az euroatlanti szervezetek  által bevezetett embargók miatt. A bilaterális kereskedelem eme 40-50 %-os csökkenését a magyar és az orosz kormányok folyamatosan kommunikált forgalom-élénkítő intézkedései sem tudták lényegesen mérsékelni.

Előadás az orosz tanulásának fontosságáról – első kézből!

A világpiaci energiahordozó-árak emelkedésével és az orosz gazdaságban sikeresen megvalósított import-helyettesítő programokkal, 2017-2019 között szerény növekedésnek indult Oroszország gazdasága. Ez kihatott a magyar-orosz kétoldalú kereskedelem növekedésére importunkban, ám exportunk csak rendkívül szerény és évenként ingadozó  1-2 %-os növekedést mutatott fel.

                           A helyszín – az Eötvös Collegium

Összességében azonban főként az energiahordozó importunk stabilitása és versenyképes árszintje miatt az Orosz Föderáció továbbra is stratégiai gazdasági partnere maradt Magyarországnak.

A globális gazdasági és politikai verseny korunkra jellemző kiéleződésével a globális szereplők, a nagyhatalmak figyelme növekszik egymás és csökken a kisebb országok iránt. Most az orosz politikát alapvetően a NATO-Oroszország és az USA-Oroszország közötti kapcsolatok foglalkoztatják, egyidejűleg folytatják az intenzív kapcsolat-építést Kínával, Indiával és továbbra is nyitottak az EU felé, ám  nincs külön a visegrádi országokkal kapcsolatban kialakított külpolitikájuk. Ugyanakkor az Oroszországgal a gazdasági kapcsolatok intenzív erősítése a közép-európai régió országai többségének fókuszában van, amelyek között Magyarország és három további visegrádi állam mellett Ausztria és Szlovénia is bár nem látványosan, de a valóságban az elmúlt években is komoly sikereket értek el Oroszországban üzleti, gazdasági  pozícióik további erősítésében.

Gecse Géza

(Elsőként az aspektus.eu 2019. december 19-i számában jelent meg.)