Ez alkalommal az élénkebb érdeklődésnek is köszönhetően viccelődéssel indult az Aspektus-műhely első világháborús összejövetele 2019. október 25-én, de komolyabbra váltva a szót, az Aspektus mostani első világháborús műhely-rendezvényén a Kossuth Klubban Pollmann Ferenc hadtörténész úgy fogalmazott, hogy annak ellenére, hogy a levegő puskaporos volt, de az elterjedt hiedelmekkel ellentétben valójában senki, még talán a németek maguk sem készültek fel megfelelően a világháborúra! Ugyanis akkor például nem dreadnoughtokat, hanem sokkal inkább tengeralattjárókat gyártottak volna, hogy a gyalogsági szállító járművekről ne is beszéljünk, hiszen – miként azt az elkövetkező időszak megmutatta – mondta Pollmann Ferenc – főként ennek hiányát érezték 1914-ben a franciák elleni hadjáratban!

Az oroszok taktikázásának és hezitálásának volt a következménye, hogy csak öt nappal később léptek be a háborúba, amikor a szerbek már benne voltak.

Az Osztrák-Magyar Monarchiának ezért három másik hadserege mellé még egyet át kellett a keleti frontra csoportosítania! Ha ugyanis nem ezt teszi – az oroszok támadásának köszönhetően –, a létezése vált volna kérdésessé!

A Szerbiával való harc így szinte már a kezdetektől azonnal háttérbe szorult! Mindemellett tisztában kell lenni azzal, hogy a Habsburg Monarchia vezérkari főnöke, Conrad számára az oroszok elleni harc egy „nemszeretem-háború” volt, ugyanis konkrét megszerezni való nem volt orosz területen! – fogalmazott Pollmann Ferenc.

Ami pedig az erőviszonyokat illeti, egy 167 milliós ország állt itt szemben egy 52 millióssal, ami a katonai erőviszonyok tekintetében is érzékeltette a hatását. Voltak szkeptikus hangok, de sajnos, 1914 tavaszán Oroszországban is a háború-pártiak kerültek többségbe.
Ami Redl ezredes históriáját illeti – állította Pollmann Ferenc –, kellett lenni rajta kívül valaki másnak is az osztrák-magyar vezérkarban, aki információt szolgáltatott az oroszoknak, míg fordítva ez nem így volt. A Monarchia részéről nem volt magas rangú katonatiszt beépülve az orosz vezérkarba, így mi nem voltunk annyira tájékozottak az orosz viszonyokról, mint amennyire ők a mieinkről! Vagyis az oroszok többet tudtak rólunk, mint mi őróluk!

A közös monarchia hadseregének további gyengesége volt, hogy az okkupáció óta nem volt harci tapasztalata, katonái és tábornokai elszoktak az éles helyzetben való megmérettetéstől és a csapatok között is hiányzott az összeszokottság.

Azt is el kell ismernünk, hogy az oroszoknak kiváló lovasságuk volt, és a tüzérségük is példás. Ráadásul az orosz ágyuk egy-másfél kilométerrel messzebbre lőttek, mint a Monarchiáéi. Azért persze nekünk is van mire büszkének lenni, hiszen a Skoda Művek 30 és feles, 450 kg-os lövedéket célba juttató, önjáró mozsárágyúja párját ritkította az akkori Európában! Ez annyira jól sikerült, hogy a németek is használják majd a második világháborúban Szevasztopol ostromakor!

Pollmann Ferenc szerint az első világháború kezdetén az európai hatalmak egyikének sem volt világuralmi törekvése – amiben a második világháborútól is különbözött az első!
Érdekesség továbbá az is, hogy bár az oroszok nem egyszer 3-szoros, sőt, előfordult, hogy 7-szeres túlerővel támadtak, de ez mégsem volt elég a győzelemhez! Ennek az oka  az volt, hogy a németek sokkal jobbak voltak, és ha a Monarchia nagy bajba került, akkor lehetett számítani arra, hogy kihúzzák a pácból!

De egy háború akkor van alapvetően elveszve, ha a társadalom nagyobbik része nem támogatja azt!

Pollmann Ferenc úgy látja, hogy a bolsevikok főként pont ezért, vagyis háborúellenes politikájuk miatt lettek igen népszerűek és hatalomra kerülésük is ennek az eredménye volt!

Az elfáradásból származó elkeseredéssel szembesülünk 1917-re az olasz fronton is. Olaszország tizenegyszer próbálta áttörni az Osztrák-Magyar Monarchia védelmét, de óriási emberveszteségei ellenére sem sikerült neki!

A háború valamennyi hadviselő fél számára persze egyfajta tanulási folyamat volt. A katonákban valamennyi fronton már-már az elviselhetetlenségig nőtt az elégedetlenség. Érdekes módon a franciák észlelték, hogy valamennyire érdemes csökkenteni a feszültséget, míg az olaszok –. brutális terrorral, kivégzésekkel próbálták fenntartani a fegyelmet 1917-ben!

Végül a nyugati fronton ténylegesen az amerikaiak megjelenése volt a döntő tényező, hiszen nekik ugyan korábban kevés harci tapasztalatuk volt, de 1917 és 1918 között Európában annyira tanulékonynak bizonyultak, hogy a csatatereken 1918-ban már ténylegesen is sikerült mindenütt győzelmet aratniuk!

A klip-készítésről ez alkalommal – talán Pollmann Ferencnek és az első világháborúval kapcsolatban feltett kérdéseknek is köszönhetően – kevesebb szó esett.

Abban maradtunk, hogy az utolsó november 8-i műhelyfoglalkozásra még komolyabban felkészülünk – a jövő heti szünetre koncentrálva pedig – tekintve, hogy elkészült az Aspektus vetélkedőjének rövidfilmes népszerűsítő változata és a jövő hét iskolai szünet, a Facebook és az Aspektus oldalaira koncentrálva, a tv-ket és rádiókat értesítve, nemcsak az összefoglalókat és nemcsak a következő műhelyfoglalkozás, hanem a záró rendezvény plakátját is elkészítjük!

Gecse Géza