Fazekasné Toma Katalin Budapest Főváros Levéltárának a munkatársa, akit még az ELTE BTK-ról jól ismerek. Hosszú éveket töltött német nyelvterületen, de most, pontosabban november 23-án az intézményük szakmai napján „Magyar vonatkozású dokumentumok feltárása a moszkvai városi levéltárakban (1920-as évek és 1956-1990) címmel fog előadást tartani. Az ő összefoglalóját közöljük most.
A Nemzetpolitika – szorítóban. Aspektus határok nélkül 2002-2017 kötet elsősorban azzal keltette fel érdeklődésemet, hogy egy olyan időszakról ad pillanatfelvételeket, amelyet az utolsó három évet kivéve nem Magyarországon töltöttem. Ugyanúgy érint aktuálpolitikai kérdéseket, amelyek közelmúltunk részévé váltak, illetve többször reflektál a 20. századi magyar történelem máig ható eseményeire, személyeire, nem riadva vissza kényes problémák körbejárásától sem.
Gecse Géza bevezetőjében kitér a kötetben közölt vitaestek keletkezésének körülményeire is. A most közreadott kötet egyébként szerves folytatása a 2002-ben megjelent Állam és nemzet a rendszerváltás után. A Magyar Rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay Klubban tartott Határok nélkül vitaestek szerkesztett változata című munkának. A Nemzetpolitika – szorítóban viszont nem három, hanem tizenöt év összefoglalója: 63 vitaest szerkesztett anyagát tartalmazza. Ezek közül az utolsó, az első világháborúról szóló kisfilmvetélkedő bevezető rendezvénye,a 2017. május 29-i megírására szinte a kézirat nyomdába kerülésével egy időben került sor. Az egyes vitaestek háromnegyede esetében a vitában résztvevő vendégekhez intézett kérdések és válaszok rögzítése élőbeszéd-szerű, amelyeket egy-egy rövid bevezető előz meg vagy egy, a közönség kérdéseit, hozzászólásait is összefoglaló rész zárja, míg a fennmaradó egynegyedéről, a 2011 márciusa utániakról rövid, lényegre törő összefoglaló készült. A szerkesztő azonban nem elégedett meg a vitaesten elhangzottak egyszerű rögzítésével, hanem az egyes témák sorsának későbbi alakulását is igyekszik figyelemmel kísérni. A szerkesztői összefoglaló a tördelés során jól láthatóan elválik: az utóbbi szövegrész fett-tel kerül tördelésre, ami arról „árulkodik”, hogy a vitaestek szervezői egy-egy kérdéskörrel folyamatosan foglalkoztak, mintegy párbeszédbe állítva egymással az egyes idősíkokat.
Az egyes vitaestek anyaga az elhangzás utáni kronológiai sorrendben követi egymást. A témák – a kötet címében jelzett tematikán belül – szerteágazóak, bizonyos kérdések más formában, új megvilágításban az évek során visszatérnek. Egy tematikailag sokszínű kötet esetében valószínű, hogy az olvasó azt a módszert követi, amit én is: nem időrendi sorrendben, hanem az őt leginkább érdeklő kérdéskörök szerint fog hozzá az olvasáshoz. Reflektálva a vitaestek „Aspektus” elnevezésére, a saját nézőpontomból igyekszem néhány témára felhívni a figyelmet. Elsőként az „orosz témájú” vitaestek anyagával kezdtem, amikor Baráth Magdolna történész egyik alkalommal az orosz levéltári kutatásairól szóló tapasztalatairól beszél, de ugyanígy az Olekszij Korszunnal folytatott beszélgetés a szovjet-orosz levéltári gyakorlatról hasonlóan izgalmas. Korszunt nemrég személyesen is megismerhettem, ám a kötetben közölt, az 1956-os forradalom kapcsán 2002-es vitaestről nem volt információm. A keleti nyitás politikájának meghirdetése, alkalmazása és tapasztalata ismeretében ugyanilyen érdekes visszatekinteni a 2007-ben az orosz birodalmi gondolatról rendezett vitaestre, illetve közvetetten a magyar külpolitika formálódását érintő vitaestekre. Ugyanennyire izgalmas az azóta eltelt események ismeretében a Viktor Jerofejevvel 2009-ben folytatott beszélgetés is.
További tematikai egységet képeznek a művészet és a tudomány politikához való viszonyát boncolgató vitaestek, a nemzetiségi politika, ezen belül a szórvány és a diaszpóra,továbbá a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok kérdéséről szóló vitaestek, hogy csak néhányra hívjam fel a figyelmet.
A kötetben a 63 vitaesten elhangzott nézőpontokkal (aspektusokkal) lehet vitatkozni, homlokegyenest más véleményt képviselni vagy éppen egyetérteni, de egyben biztosak lehetünk: a munkában olvasható összefoglalók a jövő történésze számára az adott korszak sokféleségének megismeréséhez fontos kordokumentumokként fognak szolgálni.
F.Toma Katalin
