Van, akire senki sem figyel! A kárpátaljai magyarok ügye ez alkalommal nemcsak a liberálisok, hanem a nemzeti jogvédők figyelmét is elkerülte! Szerencsére a többi magyar nemzeti közösségé ennyire talán nem!
Háború folyik az őshonos közösségek ellen! – ütötte meg a Patrióta jogvédelem versus liberális jogvédelem címmel rendezett konferencia alaphangját Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2019. november 9-én Budapesten, az Aranytíz Kulturális Központban.
Zétényi Zsolt, az MDF idején volt országgyűlési képviselő, az igazságtételi törvényt az 1990-es években benyújtó politikus, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette, hogy a nemzeti jogvédelem gondolata az 1990-es évek második felében zajlott 1956-os sortűzperek idején fogalmazódott meg, majd a tizenöt éve: 2004-ben létrejött Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amely 2008 óta egyesületi keretek között működik – vitte tovább!
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója arról számolt be, hogy az intézet közel húsz jogsegélyhelyet tart fenn a Kárpát-medencében. Ezek ingyenes jogi tanácsadással, illetve szükség esetén képviselettel segítik a hozzájuk fordulókat. Csóti György beszélt a kézdivásárhelyi politikai foglyok, Beke István és Szőcs Zoltán ügyéről, amelyet az Európai Unió bírósága elé kívánnak vinni.
Morvai Krisztina volt európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy azért folytatnak háborút Magyarország ellen, mert hazánk ellenáll a liberális polkorrektségnek és a szervezett migrációnak. Megjegyezte, hogy a kívánatos támogatás híján ma sem könnyű nemzeti jogvédőnek lenni.
Ehhez kapcsolódva Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy mások a nemzeti és megint mások a liberális jogvédők lehetőségei: míg a Társaság a Szabadságjogokért, az Amnesty International, a Helsinki Bizottság évente több százmillió forintból gazdálkodhat, addig a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Szolgálat mintegy kétmillió forintból működik.
Ifjabb Hegedűs Lóránt az európai és magyar keresztény értékekről szólva méltatta, hogy az Alaptörvény kimondja: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” A református lelkész egy kellő világ alapköveinek nevezte a keresztény értékeket, és hangsúlyozta, hogy míg a liberális felfogás szerint minden embert úgy kell elfogadni, ahogy van, adott esetben bűnökkel együtt, addig a keresztény felfogás olyannak akarja elfogadni az embert, amilyennek lennie kellene, a bűnt pedig Krisztus gyűlöli!
Budaházy György az LMBT-propaganda veszélyére figyelmeztetett és a heteroszexualitás népszerűsítésének a létjogosultságát hangsúlyozta.
Szili Katalin, a miniszterelnök autonómiaügyi megbízottja arról beszélt, hogy a törésvonalak ma már elsősorban nem a jobboldal és a baloldal között húzódnak, hanem a nemzetben gondolkodók és a globalista felfogást vallók között. Az őshonos európai közösségek hátrányos megkülönböztetésére rámutatva emlékeztetett, hogy az Európai Parlament idén tavasszal határozatot hozott az afrikai származású embereket Európában megillető jogokról, miközben a Beneš-dekrétumok még mindig érvényben vannak, és Brüsszel általában is eltolja magától 50 millió őshonos európai ember ügyét.
Éppen ezért Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával közösen hamarosan benyújtják az őshonos európai közösségek jogairól szóló határozat tervezetét.
Lehetett hallani egy összeszedett előadást a Felvidékről, ami szólt a kinti magyar szurkolóverésektől kezdve az egyéni jogsérelmek kilátástalannak látszó orvoslásáról, viszont a Kárpát-medencében a helyi magyarság elleni legfenyegetőbb fellépésekről, az ukrajnai helyzetről, sőt, az ukrán fasisztoid szélsőjobboldalnak a kárpátaljai magyarok megfélemlítését célzó megmozdulásairól szóló, idén tavasszal elkészült filmet a nemzeti jogvédőknek nem volt érkezésük bemutatni!
Íme, elég ha csak 5 perc 30 másodperctől tekint bárki abba a filmbe, ami a nemzeti jogvédők figyelmét elkerülte – kattintással:https://www.youtube.com/watch?v=tKQ2QqrX5YY(külső hivatkozás)
Végül Kékesi Raymund jogász, a Beke-Szőcs ügy fontosságára, a két magyar mártír helyzetének tarthatatlanságára – továbbra is román börtönben való sínylődésükre – és ennek paradox mivoltára hívta fel a figyelmet.
Gecse Géza
