Katonai tiszteletadással emlékeztek az Arad környéki magyar páncélos hadművelet 75. évfordulóján Koszorús Ferencre a budai vár Esztergomi Rondellájánál 2019. szeptember 23-án. Emlékbeszédet Szabó István honvédelmi államtitkár és Hantó Zsuzsa, a Koszorús Emlékbizottság elnöke tartott.
Olyan katonáról és olyan emberről emlékezünk, akit bátran állíthatunk példaként a ma nemzedéke számára – fogalmazott Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkára 2019. szeptember 23-án, hétfőn a budai Vár Esztergomi Rondellájánál. Mi is ott voltunk!
Hetvenöt évvel ezelőtt ugyanis, 1944. szeptember 23-án zajlott le Makó környékén az összecsapás, amelyben Koszorús Ferenc vezérkari ezredes csapatai visszaverték a támadó szovjet páncélosokat, amelynek eredményeként a magyar csapatoknak néhány napra sikerült visszafoglalniuk Aradot!
Koszorús Ferenc a Kádár-korszakban „fekete báránynak” számított, hiszen 1944. július elején ő volt, aki páncélosaival biztosította, hogy a Budapestre érkező csendőr csapatoknak ne legyen lehetőségük arra, hogy a fővárosba menekült és a korábban is itt lakó zsidóságot bevagonírozzák. A kommunisták szerint ugyanis csak ők, a kommunisták lehettek igazán náciellenesek, ahogy ők fogalmaztak – „antifasiszták”! Következésképpen a többiek csak fasiszták lehettek! Koszorús pedig a náciellenes nem kommunista, ráadásul „horthysta” katonatisztek közé tartozott!
Nem mindenki tudja, hogy Koszorús Ferenc 1944 júliusában – a csendőrpuccs megakadályozásával – 270-280 ezer budapesti zsidó deportálását akadályozta meg, megmenekítve őket a német haláltáboroktól.
A júliusi parancs Horthy Miklós kormányzótól érkezett, de 1944.március 19-ét, a német megszállást követően egyre kevesebb olyan magyar katonai egység volt az országban, amely hajlandó volt engedelmeskedni a kormányzó parancsának! Koszorús pedig ezek közé tartozott!
Karsai László történész – és rajta kívül még néhányan – arra hivatkozva szokták kicsinyíteni a júliusi akció jelentőségét, amelynek következtében a csonka-magyarországi zsidóság mintegy fele (köztük Karsai László felmenői is!) túlélte az egész második világháborús kataklizmát, hogy Horthy valójában katonai puccstól tartva a saját hatalma védelmében mozgósította ezt a magyar katonai erőt!
Kétségtelen, hogy a németeknek a kormányzó és környezete ezt kommunikálta. A kérdés, hogy kommunikálhatott volna-e mást? Érdekes egyébként az a történeti tényekkel nehezen alátámasztható igyekezet, amivel Karsai mellett Ungváry Krisztián is igyekszik főbűnösként Horthyt beállítani, ami persze fikció.
Ez a fikció volt a hivatalos álláspont Rákosi Mátyás és Kádár János Magyarországán. Csak a történetírásban állt volna meg az idő?
Miként Hantó Zsuzsa, a Koszorús Emlékbizottság elnöke is fogalmazott, a rendszerváltást követően elmaradt az igazságtétel, ami a közelmúlt bűneit illeti. De úgy látszik, hogy az 1944-es esztendővel és sok más 20. századi kérdéssel kapcsolatban sem sikerült és továbbra sem sikerül dűlőre jutni!
Pozitív jelenség, hogy legalább a Honvédelmi Minisztérium tett erre kísérletet!
Bár a mostani hivatalos megemlékezésekből kimaradt, hogy Koszorús 1944 szeptemberi támadása volt a második világháború során a Kárpát-medencébe román muszkavezetők segítségével betörő szovjet hadsereg elleni másik sikeres magyar fellépés. A Torda térségében vívott harcok számítanak a másik sikertörténetnek, ha nem számítjuk az Árpád-vonal védelmét, amelyet lényegében a magyar csapatoknak csak azért kellett feladniuk, mert a szovjetek és a románok 1944 szeptemberében már az Alföldön nyomultak előre!
Katonai tiszteletadás mellett a budai Vár Esztergomi Rondellájánál idén szeptember 23-án, főként katonai részvétellel az ezredes utolsó katonai győzelmére emlékeztek.
„Koszorús Ferenc vezérkari ezredes nemcsak kiváló katona, hanem igaz ember volt a huszadik század embertelenségében” – hallhattuk Szabó Istvántól, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkárától a vezérezredes szobra mellett.
A pénzespusztai csata 75. évfordulóján Hantó Zsuzsa, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke úgy fogalmazott: büszkén kell Koszorús ezredes akciójára visszagondolnunk, hiszen ő volt az egyedüli a németek által megszállt Európában, aki katonai erővel, kormányzói akarattal és emberi segítőkészséggel akadályozta meg a zsidók elhurcolását.
Hantó Zsuzsa a szövetségesek zsidó-politikájával kapcsolatban néhány olyan kérdésre hívta fel a figyelmet, amiért az amerikaiaknak, briteknek és a franciáknak sem ártana önvizsgálatot tartaniuk! És persze szóba került a szlovákok és a románok zsidósággal kapcsolatos drasztikus zsidópolitikája is!
Hantó Zsuzsa beszéde – kattintással:
http://www.gecse.eu/HantoZsuzsa_KoszorusFerenc_2019.htm(külső hivatkozás)
A hivatalos szervezetek mellett ez alkalommal koszorúzott a Magyar Függetlenségi Mozgalom nevében Szent-Iványi Ágnes is! A másik olyan szervezet, amely a náciellenes polgári ellenállást szervezte a második világháború alatt is!
A megemlékezést követően a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületében folytatódott a megemlékezés!
Gecse Géza
