Május utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe – 1917 óta. Enyingen az idén, az EP-választások vasárnapi fordulója miatt kicsit hamarabb, 2019. május 24-én emlékeztek meg azokról, akik életüket adták a magyar hazáért. Enyingen ebből az alkalomból Gecse Géza emlékezett Szentgyörgyi Dezsőre, a legeredményesebb magyar vadászpilótára.

  Kovács Viktor pilóta is figyelemmel kíséri Viplak Tibor beszédét

A Magyar Hősök Emlékünnepe – Enyingen

Az első világháború óta emlékezünk meg a Magyar Hősök Emlékünnepéről – minden május utolsó vasárnapján. Idén az európai parlamenti választások napjára esett ez a dátum. Ezért az ünnepet Enyingen a város két nappal hamarabb ünnepelte. Vasárnap, május 26-a helyett már pénteken, 2019. május 24-én összegyűltek az emberek, előbb az Árpád-szobornál, majd a Vas Gereben Művelődési Ház előtt.

– Semmi örömteli sincsen abban, hogy veszteséget szenvedtünk, és semmi ünnepelni való nincsen a szinte minden magyarországi városban és községben megtalálható emléktáblákon vagy emlékoszlopokon, szobrokon sorakozó hosszú névsorokban. Mégis ünnep ez a mai nap, mert itt vagyunk, és azok lehetünk, akik. Azon a helyen, azon a nyelven, abban a kultúrában, hiszen magyarul beszélünk Magyarországon, és a magyar kultúra veszi körül életünket. Aki ezért harcolt a múltban, akár győztes, akár vesztes háborúban, győzedelmeskedett! – fogalmazott ünnepi beszédében Viplak Tibor, Enying polgármestere.

 – Egy közösség addig él, amíg van kikre emlékezniük – folytatta a gondolati sort Iván Géza református lelkész – utalva azokra a hősökre és áldozatokra, akiket Enying az első és a második világháborúban elvesztett.

Kallós Péter katolikus plébános a város közössége nevében az Úristen irgalmába ajánlotta az áldozatokat, de voltak fiatal megemlékezői is a rendezvénynek.

Az ünnepi műsort koszorúzás követte. Németh Zsigmond óceánrepülővel Gecse Géza koszorúzott.

Szentgyörgyi Dezső – 1942-ben – balról

Az Árpád-szobornál szervezett megemlékezést követően az egybegyűltek a Vas Gereben Művelődési Házhoz vonultak át, amely az Enyingen diákéveit eltöltő legeredményesebb magyar vadászpilótáról immár négy éve elnevezett Szentgyörgyi Dezső téren található!

Szentgyörgyi Dezsőnek a budapesti farkasréti temetőben lévő sírjáról néhány éve színesfém tolvajok lelopták a Bf-106-os, amelyet Me-106-nak neveztek később vadászrepülőgépét. Részletek – kattintással:

https://mandiner.hu/cikk/20171201_gecse_geza_szentgyorgyi_dezso(külső hivatkozás)

Az országos felháborodást kiváltó bűncselekmény elkövetőinek nyomára nem sikerült rábukkanni, viszont tavaly augusztusra az emlékművet ismét sikerült felavatni Budapesten!

Az új síremlék avatása ismét jelentős esemény volt!

                           Az újraalkotott síremlék avatását követően 2018 augusztusában készült fotó

A Szentgyörgyi Dezső téren a mostani alkalommal nemcsak Enying város elöljárói, a Kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis pilótái nevében Kovács Viktor, hanem a család nevében ifj. Szentgyörgyi Dezső, a legeredményesebb magyar ász-pilóta fia is koszorúzott.

Gecse Géza történész méltatta a második világháborút szerencsésen túlélő, a magyar vadászpilóták példaképének számító történelmi személyiséget, akiről egészen a rendszerváltásig „illett” hallgatni!

Szó szerint idézzük Gecse Géza szavait! Íme:

Vezérünk a bátorság – kísérőnk a szerencse!

Az 1944 tavaszán megszervezett Puma Vadászrepülő osztály, amelyet az 1944 őszén aztán ezreddé szervezett a Magyar Királyi Honvédség, vagyis a pumák jelszava volt ez!

A trianoni békeszerződés megtiltotta, hogy Magyarországnak légiereje, nehézlövegei, páncélosai legyenek, haderejét pedig 35 000 főre korlátozta.

Jellemző, hogy Magyarország az 1920-as években ezt a keretet sem töltötte fel, viszont – a két világháború közötti magyar vezetésnek – volt annyi esze és volt elképzelése, miként kell abból a katasztrófából kijönni, amelybe hazánk a számunkra vesztesnek mondott háború, majd Károlyi Mihályék, illetve Kun Béláék rémuralma következtében jutott.

Ennek része volt, hogy a magyar elit, élén Horthy Miklós kormányzóval, kitüntetett figyelmet szentelt a légierőnek. Máig vitatott 1944-es szerepe akadályoz sok történészt abban, hogy ezt elismerje és idézze a kormányzó mondását:
„Lovas nemzet voltunk, repülőnemzet leszünk!”

Ezért támogatta például a kormányzó a sportrepülést – ne feledjük, hogy ezért jött létre a Horthy Miklós Repülő Alap! Ugyanis ha valaki legalább a vitorlázó- vagy a motoros sportrepülőgépet megtanulta vezetni, nem jelentett számára különösebb erőfeszítést, hogy bombázó vagy vadászgép pilótafülkéjébe üljön át.

És 1938-at követően erre aztán sor is kerülhetett!

 Hogy milyen hatásfokkal?

A kezdetben olasz repülőgépekkel, majd az 1942-től a legendás Messerschmitt 109-esekkel felszerelt Magyar Királyi Honvédség légiereje –1944 tavaszától  előbb az amerikai, majd az év őszétől, amikor főként a szovjet légierő repülőgépeivel került szembe, egészen a háború legvégéig összesen 108 amerikai és 288 szovjet gépet semmisített meg!

 A mi pilótáink közül 1944 tavaszától a világháború végéig 72 halt meg, 7 került hadifogságba és 30 sebesült meg.

A légiharcok során különösen az amerikaiak nyomasztó légi fölényével szemben említésre méltó a magyarok teljesítménye: a 400-500 bombázót kísérő 200-300 amerikai vadászgépet egy-két tucat magyar vadászgépnek nem egyszer sikerült megzavarnia.

Persze ehhez azért kellett további száz német vadászgép támogatása is!

A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó pilótákat az első világháború óta nevezik ászoknak! Azóta általánosan elfogadott, hogy az öt vagy annál több légi győzelmet elérő repülősöket így hívjuk!

Nekünk magyaroknak összesen 35 ilyen ász-pilótánk van, akik közül négyen voltak, akik egymagukban 20 ellenséges gépet semmisítettek meg!

Közöttük a csúcstartó: Szentgyörgyi Dezső, aki ezért kapott nemcsak vitézi címet, hanem vaskeresztet is! Neki az összesen 30 igazolt légi győzelem mellett van további 6 nem igazolt diadala is.

Németh Zsigmond óceánrepülő, Gecse Géza és Szentgyörgyi Dezső, az ász-pilóta fia az emléktábla előtt

A máig legeredményesebb magyar vadászpilóta nevét ezért viseli immár több mint három évtizede a Kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, amelynek 1. repülőszázada 1988-ban a Puma nevet vette fel.

Szentgyörgyi Dezső itt, ebben a városban – Enyingen járta iskoláit, ezért is dicséretre méltó, hogy születésének 100. évfordulója, 2015 óta a városban, pont itt, ahol állok – ez a tér emlékeztet a nevére, majd két év múlva a képviselőtestület augusztus 20-án – posztumusz – a város tiszteletbeli díszpolgárává avatta.

Sajátos fintora a sorsnak, hogy nem sokkal ezután a Farkasréti temetőben vandálok rongálták meg a magyar ász-pilóta sírját és távolították el róla, a Messerschmitt 109-est. Az emlékművet egy évvel ezelőtt sikerült helyreállítani, de a tettesek azóta sem kerültek elő!

Vezérünk a bátorság! Kísérőnk a szerencse!

Bár a világháborút – sok magyar ász-pilótától eltérően – Szentgyörgyi Dezsőnek sikerült túlélnie, 1950-ben koholt vádak alapján börtönbe csukták és csak 1956-ot követően szabadult!

A MALÉV egyik legsikeresebb és legtöbbet repült pilótája élete 1971.augusztus28-án  Koppenhága előtt a tengerben ért véget.

Jó tíz évbe telt, míg sikerült megfejteni a szokatlan meteorológiai jelenséget, amely gépe vesztét okozta. Azóta valamennyi repülőgépet ellátják ennek az elkerülését előrejelző műszerrel!

Vezérünk a bátorság! Kísérőnk a szerencse!

Nemcsak a pilótáknak, mindannyiunknak szükségünk van rá!

Nemcsak az emlékezés, hanem a kijelentés mai érvényessége miatt is érdemes felidéznünk a Pumák egykori jelmondatát és Szentgyörgyi Dezső életének legfőbb állomásait!

– zárta ünnepi összefoglalóját Szentgyörgyi Dezső életéről Gecse Géza.

A koszorúzást követően a művelődési házban rövid fogadásra került sor, amelyen -miként az ünnepségen is – részt vett a 95 éves Frankó Endre ász-pilóta.

Ezt követően Viplak Tibor polgármester és Kallós Péter plébános bemutatta a vendégeknek a Batthyányak főkegyúri templomát.

Aspektus