Magyarországra a nyár végén költözött haza és immár itthon, 101 éves korában hunyt el Dr. Hámos Ottó, 1944-ben Horthy kormányzó kabinettirodájának legfiatalabb titkára. Birtokomban van egy vele készült interjú, amelyet rendezőként egy a Médiatanács által meghirdetett pályázat keretében Horthy Istvánné Edelsheim Gyulai Ilona életéről készíttettem el, viszont a producer: Füredi Vilmos ténykedésének eredményeként mindmáig nem sikerült közreadni.
Dr. Hámos Ottó – fiatalon
2019 augusztusában szállt le Budapesten az a New York-i repülőgép, amelynek fedélzetén a 101 esztendős Dr. Hámos Ottó – feleségével Budapestre érkezett!
Személyes tragédiája, hogy megérte, hogy fia, Hámos László, a HHRF, az amerikai magyar emberjogi aktivista, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány alapítója, majd elnöke, 2019. április 16-án, 67 éves korában meghalt.
Dr. Hámos Ottó régóta készült Magyarországra, örült neki, hogy haza tudott térni, igaz nem sokáig, hiszen immár itthon, 2019. november 14-én hajnalban visszaadta lelkét a teremtőnek. Sorsa szerencsés volt, hiszen távozását sokan meggyászolták.
Dr. Hámos Ottó, Horthy Miklós kormányzó kabinetirodájának 1944-ben a legfiatalabb titkára volt. Nem önszántából hagyta el az országot ekkor, de ez ez volt az oka annak, hogy 1945-öt követően nem térhetett vissza Magyarországra. Némi kitérővel végül az Amerikai Egyesült Államokban talált új otthonra, de igyekezett a kapcsolatokat hazájával továbbra is fönntartani.
Hámos Ottó 1918. április 19-én született Kassán, ahol édesapja Hámos Dezső a hadsereg-parancsnokságnál szolgált. Amikor Hámos Ottó másfél éves lett, az egész család fel kellett, hogy kerekedjen és elhagyták a Felvidéket, mivel Trianon miatt a Felvidék csehszlovák megszállás alá került. Hámos Dezső nem kívánt hűségesküt tenni a csehszlovák államra. A Hámos-család ezért marhavagonban utazott Budapestre. Először egyik nagynénjük fogadta be őket, majd Budán a Csaba utcában találtak lakást. A kis Ottó a polgári iskolát a Bécsi kapu téri Evangélikus Iskolában végezte, ahol az iskolai cserkészcsapat tagjaként 1933-ban részt vett a Gödöllői Jamboreen. Ez után 1937-ben a holland jamboree következett, amit 1938-ban a lengyel-magyar nagy-tábor követett. Nagyszülei – jelentős anyagi áldozatok árán – meg tudták tartani felvidéki birtokokat, ahol a család több nyarat is töltött! Tornalján mintagazdaságot üzemeltettek, Demétén a birtokukben lévő erődítmény-kastélyt fenntartották. amely már Mátyás király korában is állt.
Dr. Hámos Ottó 2019 szeptemberében immár itthon
Miután Budán a vár alatti Ferenc József Gimnáziumban Hámos Ottó leérettségizett, az egyetemen a jogi karra iratkozott be, ahol 1940 októberében lett az államtudományok doktora. Egy 1940.december 1-i katonai behívót követően Ottó tartalékos tiszti kiképzést kapott. 1941.június 30-án Budapesten végül páncélfelderítő karpaszományosi tizedesi rangot szerzett. Ezért 1941 júniusától az orosz fronton teljesíthetett szolgálatot. A Dnyeszteren átkelve a magyar páncélosokat a német hadsereg von Kleist tábornok vezette páncélos hadtestének élére állították. Mint felderítők kötelezően jelentették, hogy honnan támadnak az oroszok. Hathónapnyi szolgálat után, Hámos Ottót hadapród-őrmesterré léptették elő. 1942 első felében viszont hazavezényelték – ekkor tudta meg, hogy édesanyja meghalt és csak az erős hite tartotta életben! 1942-ben leszerelt, majd Gömör-Kishont vármegye szolgabírája lett. 1943 májusában Horthy Miklós kormányzó kabinetirodájától levelet kapott. A kabinetiroda vezetőjének, Ambrózy Gyulának a fogalmazója lett. Ő volt a kormányzó kabinetirodájának legfiatalabb munkatársa ekkor! 1944. október 15.-én, amikor a németek ifj. Horthy Miklóst elrabolták, Hámos Ottót is rabszállító kocsival szállították a Fő utca 2. alatt lévő ’’Das Deutsche Polizeigefängnis in Budapest’’ Gestapo fogházába. Mivel főnöke, az államtitkár is a németek által kinevezett Szálasi-kormány melletti további munka végzésére kényszerült, Hámos Ottó tíz nap fogság után szabadult. A németek Veszprémen, Kőszegen és Semmeringen át vitték őket nyugat felé. Így érkeztek meg aztán a bajorországi Niederkirchenbe, ahol ő közvetlen főnökének, az államtitkár Langsfeld Gézának elmondta, hogy nem akarja megvárni az amerikaiakat, mert nincs kedve fogságba kerülni. Ezért felmentését kérte, majd Kocsis László pántcélos főhadnagy barátjával először Svájcba, majd ez után Olaszországba szerettek volna eljutni. Ám végül csupán a landecki menekülttáborig jutottak, ahol már 4000 menekült gyűlt össze. Hámos Ottó itt ismerkedett meg csikszentmihályi Sándor Margittal, akivel 1946. április 4-én házasságot is kötött. Hámos Ottó a táborban eleinte egy lajtos szekéren gyűjtötte össze a tábor moslékját, amit a közeli zamsi kórház disznóhizlaldájának szállított el. Első gyerekük Árpád 1946. december 25-én a zamsi kórházban született. Nyelvtudásának köszönhetően Hámos Ottó hamarosan az Imst-i kerület vezetőjének titkára lett, így Imstben egy rekvirált lakáshoz is sikerült hozzájutniuk. Ausztriának ez a része francia megszállási zóna volt. Mivel Hámos Ottó nemcsak németül, hanem franciául is jól beszélt, ezt a tudását a francia csendőrségnél kiválóan tudta hasznosítani. E munkakapcsolat „eredménye”, hogy1948 elején a Hámos-család Franciaországba ment, ahol ekkor a menekülteket kizárólag mezőgazdasági munkásként alkalmazták. Így Dél-Franciaországban Ottó egy kastély közelében egy tanyán kapott munkát, ahol a grófnőtől fele annyi fizetést kapott, mint a francia alkalmazottak. 1950-ben aztán jó barátjuk, Debordes Jenő ajánlására átkerülhettek egy erdei birtokra béresnek, ahol az ellátás ugyan kifogástalan volt, viszont csupán jelképes fizetést kaptak. Ezért, amint alkalom adódott, otthagyták újabb otthonukat és egyik nagynénjük segítségével a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ba mentek, ahol Exelman grófék emeletes villájában inasként és szakácsnőként alkalmazták őket. 1951. június 22-én született második gyermekük, Hámos László. Ekkor már folyamatban volt bevándorlási kérelmük az Amerikai Egyesült Államokba, ezért 1951. karácsonyának első napján vonatra ültek és Belgiumon át Brémenhafenbe utaztak, ahol 1952. január 1-én szálltak 1400 további menekülttel a General Muriel nevű kimustrált hadihajóra.
A viharos tengeri utat követően 11 nap múlva kötöttek ki New York-ban. Hamarosan sikerült lakást szerezniük New York Bronx negyedében, ahol Hámos Ottó felesége házmester lehetett, miközben ő New York egyik kórházában takarítónak szegődött. Amint az amerikaiak észrevették, hogy Ottó értelmes, szakszervezeti vezetővé választották. Viszont ezt követően Ottó mégis mint pincér, különböző éttermekben dolgozott. Kisvártatva New York városában az Amerikai-Magyar Református Biztosító Egyesület menedzsere lett, ahol tíz évig tartott a megbiztatása. Ezt követően a család a szomszédos New Jersey állam-beli Englewoodba költözött, ahol Ottót 1964-ben a Magyar Johannita Lovagrend tiszteletbeli lovagjává avatták. Első ízben feleségével először 1965 nyarán tudott Magyarországra látogatni. 1968-tól három évig járt a Columbia Egyetem könyvtártudományi szakára, ahol mester-fokozatot szerzett. Ezután elhelyezkedett New York városi könyvtárakat irányító központjában (amely New York város kerületeinek 46 könyvtárát fogta össze). Ő vezette be a könyvek komputer-katalogizálását és 18 év szolgálat után (miután nyugdíjba ment) többször is visszahívták konzulensként. Közben évtizedeken keresztül a New York-i Magyar Házban a magyar könyvtár sikeres elnöke volt. Amikor lemondott, fia László vette át a helyét. Azt is fontos megjegyeznünk, hogy Ottó, a László által vezette Magyar Emberi Jogok Alapítványt (HHRF) jó tanácsokkal látta el!
A Hámos-család a nagyvilágban ma is szétszórtan él: Hámos Ottó felesége Árpád fiúkkal és feleségével immár – Magyarországon, Gergely unokájuk családjával – Ausztriában, míg Ildikó unokájuk a családjával – Délkelet-Ázsiában!)
Gecse Géza
