2019. szeptember 18-án Horváth Béla, a Kölcsey Kör elnöke a Polgárok Házában Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét köszöntötte, aki 2012 óta az Európai Régiók Bizottságának is a tagja, és másnap, csütörtök reggel Budapestről például ebben a minőségében repült Brüsszelbe.
A 2008 nyarán Szász Jenőt legyőző RMDSZ-es politikust azóta többször is megválasztottak Hargita megye vezetőjéül, de emellett az RMDSZ egyik alelnöke is. Előadása viszont ez alkalommal azért ígérkezett izgalmasnak, mivel júniusban és augusztusban az Úz-völgyében a magyarok megemlékezését román tüntetők zavarták meg és a meghívó címében a szervezők erre utaltak, amikor a kérdést a következőképpen tették fel: ‘Mikor lesz béke az Úz-völgyében?’
Az Úz-patak völgyében ugyanis az első világháború során az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai ütköztek meg a velük harcoló román és orosz, majd a második világháborúban Magyarország csapatai a Kárpát-medencébe betörő szovjet és őket támogató román erőkkel. A közelben lévő kis létszámú település lakói magyarok. A harcoknak mindkét esetben bizonyíthatóan magyar áldozatai vagy hősei voltak, akik sírját a hozzátartozók és ismerősök – akkor is, amikor ez nem volt veszély nélküli – rendszeresen megkoszorúzták. Nem tudni róla, hogy itt lenne olyan román áldozat, akit ide temettek volna, de a románok a „feltételezett itt meghalt román katonáknak” vagy ismeretlen hősöknek újonnan állítottak ide keresztet és – miként Borboly Csaba elmondásából kiderült – az idén júniusban azért kezdeményeztek a román nacionalisták a helyszínen tüntetést, mert az újonnan létesített román emlékművekre – egyelőre tisztázatlan, hogy kik – négy szemetes zsákot húztak és a román médiában ezekkel a képekkel hergelték a magyarok ellen a közvéleményt.
Az Úz-völgye egyébként Hargita megye fennhatósága alá tartozik, de a szomszédos moldvai megyével volt hatásköri vita, ám – tekintve, hogy nekik van igazuk, a törvény talaján állva a konfliktus rendeződni fog – állította Borboly Csaba.
A Hargita megyei vezető beszélgetőtársaként Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány elnöke személyes vonatkozású kérdéseket is feltett. A válaszokból kiderült, hogy Borboly Csabának a Századvég Politikai Iskola egykori hallgatójaként volt alkalma Budapestet is jobban megismerni. Szerinte ténylegesen problémát jelent, hogy a Székelyföldön a magyar fiatalok nem tanulnak meg jól románul, mert ez az élet számos területén az egész magyar közösséget hátrányosan érinti. Nincs például elég, magyarul is jól beszélő szakemberük az ügyészségnél, de még a román titkosszolgálatoknál sem, ami – a hétköznapi életben gondot jelent.
Őt például – mivel vizsgálat folyik ellene – a román titkosszolgálat lehallgatja és – mivel a bukaresti központú intézménynek nincs elég magyarul jól tudó hivatalnoka – rendszeresen félrefordítják, amit hallottak, ezért aztán gyakran abszurd dolgok állítására is hajlamosak.
Borboly Csaba beszélt a családjáról, valamint biztató jelenségekről is, mint például arról, hogy az utóbbi másfél évtizedben Hargita megyében a magyarság aránya 85-ről 86 százalékra emelkedett.
Mind őt, mind pedig az Ausztriából a rendezvényre érkező Baliga Csabát is kértem, hogy saját eszközeikkel járuljanak hozzá az Aspektus, a Nemzetek Háza és az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság történelmi ismeretterjesztő kisfilm vetélkedőjének a népszerűsítéséhez, tekintettel arra, hogy nemcsak a környező országokban élő magyar, hanem más nemzetiségű fiatalok is pályázhatnak 2-4 perces kisfilmekkel, amelyeket az [email protected] címre kell beküldeni, de minden további fontos információt innen, vagyis a www.aspektus.eu oldalról tudhatnak meg!
Gecse Géza
témafelelős
