Fotók: Gecse Géza
Balról jobbra: Hantó Zsuzsa, Hende Csaba, Bodnár Dániel és Csizmadia Tamás.
Majdnem két évet kellett várni, hogy egy a Magyar Parlament felsőházi termébe szervezett konferencia anyaga könyv formában is megjelenhessen.
A 2019. november 14-i konferencián elhangzottak mellett további három tanulmány került a Kráter Kiadó gondozásában megjelent kötetbe.
A konferenciáról annak idején már készült beszámolónk és akkori visszhangjáról is lehetett és lehet most is olvasni az aspektus.eu oldalán.
Mind a konferencián, így a kötetben és ez alkalommal a Magyar Nemzeti Múzeumban is Hende Csaba Koszorús Ferenc 1944. júliusi, a budapesti zsidóság deportálását megakadályozó akcióját, valamint Arad 1944. szeptemberi sikeres visszafoglalásában játszott szerepét emelte ki.
1945 után nem illett Magyarországon beszélni a honvédség második világháborús sikereiről, így erről az epizódról sem, amely során Koszorús Ferenc huszonhárom T-34-es tankot lövetett ki a haditechnikailag fejletlenebb magyar harckocsijaival úgy, hogy neki nem volt vesztesége! Ennyit számított, hogy valaki mennyire volt képzett és mennyi tapasztalatot szerzett, illetve mennyire ismerte a terepet. Az 1991-ben posztumusz vezérkari ezredessé előléptetett magyar katona ugyanis a páncélos hadviselés egyik magyarországi úttörőjének számított és a Szovjetunió elleni háborúban ebben a minőségében vett részt már 1941-ben is a gyorshadtest hadműveleti osztályvezetője, egy évvel később pedig a doni harcokban a magyar hadsereg kötelékében megalakított páncélos hadosztály vezérkari főnöke.
Hantó Zsuzsa arról is szólt, hogy a mit tett konkrétan a háború éveiben a magyar kormány, így például Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az üldözöttek védelmében, illetve milyen teljesítményt nyújtott a magyar társadalom. Van számos példa arra, hogy a megmentettek nem felejtették el a számukra nyújtott életmentő segítséget, de van számtalan olyan, amikor bizony eszükbe sem jutott, hogy a nem kommunista ellenállóktól mekkora segítséget kaptak és a segítséget nyújtók sorsa nem egyszer vagyonelkobzás és hortobágyi kényszerkitelepítés lett.
Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke szintén méltatta Koszorús és az embermentők egykori hőstetteit. Az ő példájuk, életük megismerése segít abban, hogy a zsidóság elfogadottsága nőjjön. 2006 és 2020 között ugyanis a Kárpát-medence sorsközösségében kilenc százalékról huszonegy százalékra nőtt a holokauszttagadók aránya! Bár az utóbbi három-négy évben a migránsellenesség még a cigányellenességet is háttérbe szorította, ami a társadalom számára a zsidósággal összehasonlítva az utóbbi néhány évtizedben jóval jelentősebb problémaként jelent meg. Az ilyen kötetek, amelyek egyéni életutakon keresztül mutatnak be követendő magatartási mintákat, jelentősen járulnak hozzá a homály oszlatásához, hiszen a mennyiségi helyett a minőségi beszédet képviselik a magyar hétköznapokban. És igazán erre van szükség! – mutatott rá Bodnár Dániel.
Hantó Zsuzsával – a szerző
Újabb fehér foltot sikerült talán a kötettel eltüntetni a magyar történelemből, amelynek megjelenését az Amerikai Magyar Szövetség (The American Hungarian Federation) és a Koszorús Ferenc Emlékbizottság is támogatta. Ráadásul, mint megtudtuk, készül a kötet angol nyelvű változata is, amelyet alighanem az Amerikai Egyesült Államokban fognak kiadni.
Közben sikerült megszerezni Bodnár Dániel és Hantó Zsuzsa beszédének írott változatát is:
http://www.gecse.eu/210608_Embermentes.htm(külső hivatkozás)
Gecse Géza
A cikk 2021. június 11-én jelent meg az aspektus.eu oldalán.
