Az észak-amerikai fővárosban, washingtoni otthonában, 2024. május 24-én, péntek reggel 76 esztendősen elhunyt ifjabb Koszorús Ferenc, vagy ahogy az Egyesült Államokban többen ismerik: Jr. Frank Koszorus.
Ifj. Koszorús Ferenc 1947. november 16-án, a bajorországi Münsingben született, ám 1951 februárjától, amikortól édesapjának sikerült Németországból az Amerikai Egyesült Államokba települnie, az Egyesült Államokban élt. Édesapja ugyanis az a Koszorús Ferenc vezérkari ezredes, aki páncélosaival 1944. július 6-án a Baky-féle csendőrpuccsot semlegesítve, megakadályozta a budapesti zsidók deportálását. (Az kevesek számára tudatosult nálunk, hogy ennek eredményeként a trianoni Magyarországon élő zsidóság fele élte túl a második világháborút!)
Koszorús Ferenc azok közé a magyar katonatisztek közé tartozott, aki pályafutását a lovasságnál kezdte, de a második világháború során a Gyorshadtest egyik vezető beosztású parancsnokaként a Szovjetunióban a páncélos hadviselésben szerzett hasznos harci tapasztalatokat.
1944 szeptemberében aztán részt vett Arad visszafoglalásában, ám ezt követően egész ősszel – mivel Horthy Miklós megbízható embereként tartották számon – a Gestapo elől bujkálnia kellett.
Az 1944. július eleji Koszorús-akcióról a rendszerváltás előtt hallgatni illett, ugyanis a fennálló hatalom koncepciója szerint csak a kommunisták lehettek náciellenes ellenállók. Ráadásul az amerikai emigrációban Koszorús Ferenc egyik szervezője lett az MHBK-nak, azaz a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének, de a szervezet vezetőjével, Zákó Andrással való nézeteltérései miatt hamarosan az MHBK-tól független katonai szervezet kiépítésére törekedett. Ma már az sem titok, hogy mindvégig – egészen 1974-ben bekövetkezett haláláig – a Magyarországra való visszatérés, illetve hazája kommunizmus alóli felszabadítása is foglalkoztatta. Életéről is sok részletben tanúskodó könyve – Emlékiratai és tanulmányainak gyűjteménye, özvegye Varsa Istvánné gondozásában, egyelőre – csupán nyugaton jelent meg.
Fia, ifj. Koszorús Ferenc ügyvédnek tanult, majd szakmájában tevékenykedett az Egyesült Államokban.
Ifj. Koszorús Ferenc – szüleivel: édesanyjával és édesapjával: Koszorús Ferenccel
Ifj. Koszorús Ferenc egyik alapítója lett a legjelentősebb Egyesült Államok-beli magyar szervezetnek, az Amerikai Magyar Koalíciónak. Majd idővel, egy másik ottani jelentős magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség elnökévé is megválasztották. 1997-ben egyik kezdeményezője lett Magyarország NATO-tagságának. Emellett a határon túlra került magyarok kisebbségi jogainak érvényesítéséért is síkra szállt. Így 2013-2014-ben a romániai egyházi- és közösségi javak visszaszolgáltatása érdekében folytatott lobbi-tevékenységet az Egyesült Államokban. Ennek érdekében John Kerry amerikai alelnöknél is közbenjárt
Annak érdekében, hogy édesapja a neki megfelelő helyet elfoglalja a magyar történelemben, 2013-ban ifj. Koszorús Ferenc – Hantó Zsuzsa aktív közreműködésével létrehozta – a Koszorús Ferenc Emlékbizottságot. Az Emlékbizottság konferenciákat, megemlékezéseket, könyv – és filmbemutatókat szervezett.
2014. július 3-án Hende Csaba honvédelmi miniszter posztumusz a Hazáért Érdemjellel tüntette ki Koszorús Ferenc vezérezredest a Stefánia Palota Ovál termében. Az itt tartott díszvacsorán Hende Csaba honvédelmi miniszter mellett Hantó Zsuzsa, a Koszorús Ferenc Emlékbizottság elnöke, Ilan Mór, Izrael Magyarországi nagykövete, André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok követtanácsosa, és ifj. Koszorús Ferenc vett részt – több további meghívott vendéggel együtt.
Ifj. Koszorús Ferenc Ilan Mórral, illetve Hende Csabával
Másnap, 2014. július 4-én Hende Csaba, Hantó Zsuzsa, Ilan Mór, Andre Goodfriend jelenlétében érdeklődők részvételével megkoszorúzták a Dohány utca 1. falán elhelyezett emléktáblát.
A következő esztendőben, 2015. március 10-én Hantó Zsuzsa és Szekér Nóra szerkesztésében bemutatták a Páncélosokkal az életért című, Koszorús vezérezredesnek emléket állító könyvet. A sajtótájékoztatóra, illetve az ünnepélyes fogadásra Budapesten, a Hadtörténeti Múzeum dísztermében Hende Csaba, Hantó Zsuzsa és ifj. Koszorús Ferenc megemlékező beszédével került sor. Kovács Vilmos ezredesen és Nagy Gábor Tamáson, a Budavári Önkormányzat polgármesterén kívül Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke is megjelent. A rendezvény díszvendége személyesen Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete volt.
Ugyanennek az évnek a nyarán, 2015. július 7-én Varga Imre Kossuth díjas szobrászművész Koszorús vezérezredesről készített szobrát a budai vár Esztergomi rondellájánál Hende Csaba mellett Hantó Zsuzsa, ifj. Koszorús Ferenc, valamint Colleen Bell és Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke leplezte le.
2018. július 5-én, mutatták be a Stefánia Palota-Honvéd Kulturális Központ Színháztermében A becsület útján című dokumentumfilmet, melyet Mudry Péter rendezett. Az alkotás Koszorús Ferenc vezérkari ezredes 1944-es páncélos akcióját, az ezt megelőző történéseket, személyes visszaemlékezések és szakértői vélemények segítségével rekonstruálta. Az első nyilvános vetítésen Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi ügyekért felelős államtitkára és Hantó Zsuzsa köszöntötte az érdeklődőket.
Az Országház főrendiházi üléstermében 2019. november 14-én „Embermentők sorsa a diktatúrákban” címmel, Hende Csaba, Kövér László közreműködésével, Zinner Tibor elnökletével konferenciára került sor, amelyet a Koszorús Ferenc Emlékbizottság és az Amerikai Magyar Szövetség készített elő.
E 2019-es rendezvény keretében elhangzott előadásokat 2021. június 8-án Nemzeti Múzeum díszterében Hantó Zsuzsa és Tassy-Becz Éva szerkesztésében az ”Embermentés, sorsok, tények és tanúk” című kötetet mutatták be a szerzők, valamint Hende Csaba és Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke.
2022-ben a koronavírus járvány miatt rövid szünet következett be, majd tavaly 2023. július 10-én a Koszorús Ferenc Emlékbizottság, Mudry Péter, illetve a Koszorús család szervezésében sor került a várban lévő Koszorús mell-szobornál az utolsó olyan koszorúzással egybekötött megemlékezésre, amelyen maga ifj. Koszorús Ferenc is részt vett.
Társadalmi megbiztatásainál fogva ifj. Koszorús Ferenc érzékenynek bizonyult az ideológiai kérdések iránt is. A forradalom hatvanadik évfordulóját megelőzően például kritikus cikket írt az egykori amerikai külpolitikát illetően.
Fotók: Bujdosó Erika, Gecse Géza, Hantó Zsuzsa és Bessenyei Gergely, valamint a Koszorús-család
Családjától tudjuk, hogy ifj. Koszorús Ferenc másfél évtizede parkinson kórban szenvedett, amit egy éve limfóma súlyosbított.
Idén, a Koszorús-akció 80. évfordulója alkalmából, július 5-én, pénteken, délelőtt 10 órakor lesz megemlékezés a Koszorús Ferenc Emlékbizottság és a honvédelmi minisztérium részvételével a Tóth Árpád sétány északi részén, a budai vár Esztergomi rondellájánál.
Tavaly, amikor a budai vár Esztergomi rondellájánál még ifj. Koszorús Ferenc részvételével koszorúztunk, nem gondoltuk, hogy ekkor fogunk vele utoljára találkozni. Bujdosó Erikával nemcsak itt, hanem Feri budai otthonában vele és hozzátartozóival is készítettünk édesapjáról, róla és a család sorsáról interjúkat, amelynek megszerkesztése, közreadása még előttünk álló – nagyobb lélegzetvételű – feladat.
Temetésére 2024. július 20-án, helyi idő szerint 13.00-kor kerül sor az amerikai főváros Wesley Temetőjében.
Gecse Géza
