Nagyon sokszor mondtuk el eddigi kisfilm vetélkedőinkről 2014 és 2019 között, hogy miként lehet 2-4 perces kisfilmet készíteni, hogy ezzel mi is hozzájáruljunk pályázóink sikeréhez. Ezek közül most három olyan alkalmat választottunk ki, amelyek bővebb változatát már korábban közreadtuk és itt is el tudjátok olvasni a róluk készült részletesebb összefoglalót!

2016 júliusában a gombaszögi nyári táborban elmondottakból itt most azt adjuk közre, ami az idén is jól használható! A táborban elhangzottak teljes változata itt olvasható – kattintással

Az idén is fontos szempont, hogy a diákok a kezdetektől, vagyis 1914-től, tehát az első világháború kitörésétől kezdve támaszkodhatnak az első világháború egészére mint tényanyagra. Amennyiben sikerül megjeleníteniük, ami például a családjukban akkor történt, továbbá azt, hogy sorsukra miként hatott a ’nagy háború’, olyan információ birtokosaiként tűnnek fel, amilyennek rajtuk kívül senki! Ettől kezdve tehát kizárólag az dönti el, hogy nyernek-e vagy sem, hogy miként tudják formába önteni a saját történetüket! Ez szólhat a dédnagyapjuk hadifogságáról, vagy a háború családjukat ért másfajta sorsfordító hatásairól éppúgy, mint olyan kisebb külön témákról, mint a páncélos hadviselés átalakulása, a harci gázok vagy a sorozatvető fegyverek alkalmazása – mindez 2 és 4 perc közötti terjedelemben.

A szervezők szándékosan a mobil-telefonok vagy egyszerűbb fényképezőgépek mozgóképi üzemmódban rögzített felvételeit tekintik kiindulási alapnak. Ezeket ugyanis letöltésük után valamelyik egyszerű szerkesztőprogram használatával igen színvonalasan, különösebb beruházás nélkül kombinálni lehet.

Amire vigyázni kell, hogy a hangvágó programokhoz képest a mozgóképvágó programoknál erőteljesebben meg van kötve a kezünk! Hangvágó programok esetében nagy mozgásterünk van ugyanis a korrekcióra, míg képvágó programoknál ez a mozgástér sokkal kisebb, hiszen egy nyögés, vagy felesleges mondatrész eltávolításánál a kép ugrik, vagyis észrevehetővé válik, hogy „hozzányúltunk”, amit a néző „nem szeret”. Ezért szerencsés, ha eleve 15-20-25, legfeljebb 60-70 másodperces részleteket veszünk fel, amelyek jó, ha gondolati vagy hangulati egységekként tudunk majd használni. Ekkor ugyanis a haszontalan részeket a klip összeállításánál eleve fel sem használjuk!

Egy 4 perces kisfilm elkészítésénél 30-40 ilyen részfelvétellel már jól lehet gazdálkodni. Nem utolsó szempont, hogy a produkció bő fél nap alatt elkészíthető! Az Aspektus nem vár a klipben trükköket, viszont mozgó felvételeket – igen. Mozgást pedig sokféleképpen lehet „teremteni”!

Ha például megvan a nagyapád hadifogságban faragott pipája vagy kitüntetése – elég rajta végighúzni a mobilod kameráját, és máris van egy etűd, amit a klipedben fel tudsz használni!

Ha jártál a világháború valamelyik színhelyén, például Limanovában, az Uzsoki-hágónál, vagy a Olaszországban a Piavénál, akkor az egykori harcteret, a világháborús emlékműveket végigpásztázva ismét van mozgó anyagod!

De ha pusztán arról csinálsz klipet, hogy felveszed Franciaországban valamelyik város vagy falu világháborús emlékművét, és összehasonlítod, hogy mennyi embert halt meg az első és a második világháborúban és ezt az ordító különbséget magyarázod meg 4 percben, azzal is tökéletesen elégedettek leszünk!

Ehhez – hogy a történelmi ismeretterjesztő jelleg biztosítva legyen – persze többnyire hozzá kell olvasni! Ehhez még a Wikipédia korábbinál pontosabb hivatkozásai is tudnak jó iránytűként szolgálni!

Fontos, hogy úgy fogalmazzunk, hogy az mindenki számára ne csak érvényes, hanem érdekes is legyen.

Javasoltuk az Our Story in two minutes című kétperces, a világ keletkezéséről készített klip megtekintését, amelyet iskolai házi feladatként készített egy amerikai diák. Módszertani segítségként pedig Ray Müller zseniális Leni Riefenstahlról szóló kétszer másfél órás dokumentumfilmjét  – abban is főként az első rész megtekintését! Magyarul A képek hatalma-ként bemutatott produkció – többek között – Az akarat diadala című film keletkezéstörténetéről szól, amit a német filmrendezőasszony 1934-ben a nürnbergi pártnapról, vagyis egy alapvetően kifejezetten unalmas eseményről forgatott. Viszont a szerkesztési technikának, a szoros vágásoknak és a kamerakezelésnek köszönhetően sikerült dinamizálnia mindazt, amit látott és – bár direkt propaganda a filmben nem volt – hatását tekintve az alkotás mégis propagandaként hatott, hiszen bemutatása után 300 000 ember lépett a náci pártba Németországban. Viszont amit Leni a filmben a filmkészítésről elmond, az ma is érvényes és használható. 

Vigyázni kell az új alkotások és különösen a zene használatával – ezek ugyanis nagyon sokszor ún. „friss szerzői jogosak”, vagyis felhasználásuk lehetséges, hogy nem lesz „jogtiszta”. 

Pont fordítva van, mint ahogy az emberek többsége gondolja – az egykori háborús tudósítások közül immár a második világháborúsok többsége is használható, hiszen 1945-ös híradós frontfelvételek esetében is 2015-ben letelt a 70 év, viszont sem az első, sem a második világháborús művészi alkotások esetében – ilyesmiről nem beszélhetünk! Ezek ugyanis többnyire frissebb keletűek, ráadásul azokhoz szerzői jogok is kapcsolódnak. A szerzői jogokkal kapcsolatos anomáliákat általában a YouTube jelzi, bár túlságosan Amerika-központú jellege miatt kifejezetten az angolszász világra koncentrál.

A pályaművek elkészítésekor több munkával is pályázhat valaki és bármilyen szerkesztő programot választhat!

2017 szeptemberéig például valamennyi kisfilmünket mi a YouTube mozgóképvágó programjával szerkesztettük!
2017 májusában azt igyekeztünk személtetni, miként lehet egy eseményről olyan riportot, beszámolót készíteni, amely a 2-4 perces időkeretbe belefér, van benne a helyszíni felvételen kívül dokumentumfilm-részlet és másutt felvett, jól illesztett film-etüd! Lépésről-lépésre haladva mutattuk meg, hogy ez miként lehetséges! Felhívtuk a figyelmet a személyes segítségnyújtás lehetőségére is a Kossuth Klubban és ilyen alkalmakra idén ősszel három alkalommal is várhatóan sor kerül!

Az alkalmat egy az Andrássy Egyetemen, az Osztrák Tudományos Akdémia által megjelentetett első világháborúról szóló frissen megjelent kötet szolgáltatta, amelynek számos magyar szerzője is volt és erről nekünk jogtiszta, vagyis szabadon felhasználható-szerkeszthető televíziós felvételünk is született.

Nemcsak a 2017 őszi szemeszterben biztosítottam a lehetőséget ELTE-s diákjaim számára, hogy szemináriumi dolgozatukat klippel „váltsák ki”, de ez volt az a szemeszter, amikor ezen a téren első alkalommal értünk el igen komoly eredményeket: olyan kisfilmek születtek, amelyek sikerrel nevezhetők be az Aspektus első világháborús történelmi ismeretterjesztő klip-vetélkedőjére. Az összefoglaló teljes terjedelmében – kattintással

Az alábbiakban azt adjuk itt most közre, amit az idei, vagyis a 2019-es kisfilm-vetélkedőben is hasznosítani tudnak a pályázók!
2017 novemberében az egykori híradós felvételek jogtiszta használatát illetően megismételtük, hogy a 70 éves határidő miatt nemcsak az első, hanem a második világháborús filmes tudósítások is szabadon felhasználhatók.

A filmfelvételeknél a ‘vízjel’ nélküli felvételekhez a ‘without hub’ beírásával lehet eljutni. Ezek szabadon felhasználhatók, amennyiben nem dokumentumfilm szerves részeként használjuk őket, ugyanis dokumentumfilm szerves részeként „szerzői jog keletkezik” rajta.

A zenei felvételeknél és játékfilmeknél  – szerzői jogi szempontból – egészen más a helyzet, magyarul: ez az az ‘ingoványos terület”, amit érdemes elkerülni.

Zenei felvételt ezért akkor használjunk, ha saját magunk készítettük, például valahol „gyűjtöttük” és a saját mobil telefonunkkal vagy mozgókép készítésére képes fényképezőgépünkkel vagy kameránkkal vettük fel, mert ilyen esetekben többnyire „miénk” a felvétel, azaz sajátnak számít.

A YouTube tehát az 1945-ig tárgyalt időszakban potenciális forrás. A filmeket az offliberty.com programmal tudjuk letölteni mp3-ban – ha csak a hangra – mp4-ben pedig, ha a filmre is szükségünk van.

Van másfajta letöltő program is – ez alkalommal Vida Ági mondta el, hogy ő például a http://www.flvto.biz/hu/ oldalt szokta használni – itt a letöltő fülre kattintva lehet szabályozni, hogy milyen formátumban kérjük a konverziót.

A lényeg, hogy a világhálón elérhető valamennyi alkotás többféleképpen is letölthető – mondhatni ma már teljesen elfogadottá és általánossá vált, amit nekünk sem árt kihasználnunk!

Bár 2018-ban nem volt az 1918-as évhez kapcsolódó pályázati kiírás, de az idén van 1919-hez kapcsolódó!

​Már most küldhetsz be 2-4 perces kisfilmet az [email protected] e-mail címre!

Az idei kisfilm-vetékedőnkkel kapcsolatos alapvető tudnivalók innen ismerhetők meg:

Több helyszínen is tartunk tájékoztatót az elkövetkező napokban és hetekben, de a legközelebbi, kiemelt rendezvényünkön minden érdeklődőt, főként középiskolás tanár kollégákat, diákokat és egyetemi hallgatókat is szívesen látunk szeptember 10-én Budapesten a Bajza utcában!

Rubovszky Éva (Nemzetek Háza) és Gecse Géza (Aspektus)