2014 tavaszán indítottuk el az első világháborúhoz kapcsolódóan a Száz év tükrében az erőszak 1914–2014 rendezvénysorozatot, amelynek célja az volt, hogy az ugyanilyen elnevezésű, történelmi ismeretterjesztő klip- és kisfilmvetélkedőt népszerűsítse.
2014. november 20-ig, a pályázati határidőig 4–5 perces klipekkel, kisfilmekkel lehetett pályázni!
A magyar nyelvű egyszerűsített pályázatot egy kattintással innen tudta bárki elérni és letölteni is akár – kattintással
Ha valami nem volt világos, a vetélkedő feltételrendszerét kidolgozó tanárokhoz és a témafelelőshöz lehetett fordulni közvetlenül is.
A Száz év tükrében az erőszak 1914–2014 történelmi ismeretterjesztő kisfilm- és klipvetélkedő sikere érdekében szervezett 2014. május 28-i Aspektus nyitórendezvényen, majd a júniusi kiscsoportos foglalkozásokon elhangzottakat összefoglaltuk írásban és klipben, valamint magát a június 28-i főrendezvényt is, hiszen ezek célja az volt, hogy segítsék a kisfilm-, illetve a klipvetélkedőn indulni kívánókat.
A szervező KÉK Egyesület vezetője, Dombóvári Gábor a klipvetélkedő jelentőségét az alábbiakban foglalta össze – kattintással
Milyenek legyenek a klipek? Az Aspektus nyitórendezvényén ezt szövegben is összefoglaltuk, de lehetőséget biztosítottunk a nyitórendezvény tízperces, filmes összefoglalójának a megtekintésére is – kattintással
Sőt, a nyitórendezvényen elhangzottakat annyira fontosnak tartottuk, hogy azt angol nyelvre is lefordíttattuk, főként azért, hogy ne csak magyarok, hanem más nemzetiségűek is bekapcsolódhassanak a vetélkedőbe. Az angol nyelvű összefoglalót itt tekinthetik meg – kattintással
Fontos kérdés, hogy mit és hogyan szabad felhasználni mindabból, amit az ember a világhálón talál. 2014. június 4-én a klip- és kisfilmkészítés gyakorlati jogi kérdéseiről volt szó.
Dr. Szivi Gabriella és Csástyu Lilla tartottak előadást és válaszoltak a kérdésekre, amelynek a tízperces filmes összefoglalója innen érhető el – kattintással
Mennyiben segíti a kisfilmkészítés ügyét a divat? Milyen trendek uralkodnak ma a klipkészítésben? Erről szólt Nagyistók Tibor 2014. június 11-i előadása, amelynek a tízperces filmes összefoglalóját innen lehet elérni – kattintással
Havasi János, aki könyvet is írt a témáról, arról is beszélt, hogyan lehet dinamikát adni, ritmust biztosítani a filmeknek. Seres Tamás rendező pedig elmondta, hogy mennyiben különbözik a klip a kisfilmtől. A tízperces összefoglaló innen érhető el – kattintással
Kolozsváron a Bábes-Bolyai Tudományegyetemen és Budapesten főként az ELTE és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán kérdeztünk tanárokat, diákokat és középiskolai tanárokat is Trianon és az első világháború kapcsolatáról.
Erről összesen két tizenhárom perces kisfilmet hoztunk létre, hogy népszerűsítsük a szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából szerveződő 2014. június 28-i főrendezvényünket, de a két filmet egyesítve június 27-én este az ELTE bölcsészkarán külön is bemutattuk. Az első rész – kattintással
Meglepetést okozott, hogy gyakran a magyarországi intézmények diákjai beszéltek úgy, mintha külhoniak lennének és a külhoniak pedig nem ritkán úgy, mintha magyarországiak lettek volna.
Íme a második rész – kattintással
A Száz év tükrében az erőszak 1914–2014 főrendezvénye a 2014. június 28-i vitadélután volt, hiszen pontosan száz esztendeje ezen a napon dördült el Szarajevóban Gavrilo Princip fegyvere. A szombati nap, a foci VB és a kora délutáni órák ellenére sokan voltak kíváncsiak a csehországi, szlovákiai, erdélyi, finn- és észtországi vendégek részvételével szervezett rendezvényünkre, amelynek hetven perces hangos beszámolóját innen lehet elérni – kattintással
Korabeli filmes felvételekkel is kiegészítettük a kétórás rendezvényről készített 26 perces filmes riportunkat, amelyet itt lehet megtekinteni – kattintással
Készítettünk a helyszínen interjút Diószegi István nemzetközi hírű diplomáciatörténésszel az 1916-os erdélyi román betörés körülményeiről, továbbá arról, mit kellett volna csinálni Romániában a Monarchiának és Németországnak, hogy a románoknak ne legyen alkalmuk megszállni 1918 végén Erdélyt – kattintással
Angol nyelvű összefoglalókat bocsátottunk a magyarul nem tudó, viszont a klipvetélkedőben részt venni szándékozó diákoknak – kattintással
Kolozsvárra is ellátogattunk, ahol egyetemisták és tanáruk segítségével azt vizsgáltuk, hogy milyen összefüggés lehet az első világháború és a trianoni béke között – kattintással
Rövid, angol nyelvű beszámoló is készült a nyitórendezvényről – kattintással
A pozsonyi Pátria Rádió számára is nyilatkoztunk Krasznahorkaváralján Vasik Jánosnak – kattintással
A Lánchíd Rádióban is ismertettük a kisfilm-vetélkedőt – kattintással
Jártunk a Hír Tv-ben is – kattintással
Az ATV-be is meghívtak bennünket – kattintással
Moszkvai riport az első világháborúról – kattintással
A székelykeresztúri Pipacsok bemutatója Budapesten – kattintással
Szarajevótól Piavéig – a Rákóczi Szövetség 2014. október 23-i történelmi vetélkedőjének szintén az első világháború volt a témája.
Krakkóban Andrzej Nowak történészt is sikerült megszólaltatnunk – kattintással
De részt vettünk egy kiállításmegnyitón Budakalászon 2014. november 14-én. „Négy év vérben és vasban” volt a címe – kattintással
Összegzés a „Száz év tükrében az erőszak 1914–2014” című pályázatról
Hamarabb szerettünk volna indulni a programunkkal, de a kezdő rendezvényt 2014. május 28-nál hamarabb nem tudtuk megszervezni, mert a pénz május közepén érkezett meg. (Legkésőbb április közepére terveztük az első, indító rendezvényt, és eredetileg kéthetes rendszerességgel képzeltük a kiscsoportos foglalkozásokat.)
Közben Andrzej Nowak lengyel történész-akadémikus ugyancsak június 28-ára szervezett egy nemzetközi konferenciát Lengyelországba, ezért lemondta a budapesti találkozót.
Összesen két plakát megtervezésével számoltunk – a nyitórendezvényre és a 2014. június 28-i csúcsrendezvényre. Viszont mivel június az oktatás szempontjából holtszezon, ezért a kiscsoportos foglalkozások népszerűsítése érdekében további plakátot és Facebook-profilt terveztettünk. Érzékelve a közömbösséget, Facebook-kampánnyal is igyekeztünk „megtörni a jeget”.
A kiscsoportos foglalkozások célja volt a 2014. június 28-i rendezvény folyamatos népszerűsítése is. Sőt a 2014. június 27-i filmvetítést is ennek rendeltük alá. A vállalt filmeket időben elkészítettük. Mind a Kolozsváron, mind pedig a Budapesten forgatott anyag feldolgozása a tervezett ütemezés szerint haladt. A kiscsoportos foglalkozásokról szóló összefoglaló klipek viszont szinte mindig az utolsó pillanatban készültek el. (Az, hogy hetente szerveztünk ilyet és hogy erre a vizsga–, illetve az érettségi időszakban került sor, nagyon megnehezítette a helyzetet.)
Erőfeszítéseinknek köszönhetően a 2014. június 28-i rendezvény – a futball-világbajnokság ellenére – „hozta” az erőfeszítéseinkkel arányos eredményt. Sajnos, Majoros István búcsúztatását a kollégái erre az időpontra szervezték és nem voltak hajlandók máskorra tenni azt. Ezért döntöttünk úgy, hogy Tőkéczki László mellé Gerő Andrást is meghívjuk. (Tőkéczki László viszont egészségügyi okok miatt lemondta a rendezvény előestéjén a részvételt, a többiek azonban mindannyian ott tudtak lenni a 2014. június 28-ai délutáni Aspektus–rendezvényen, amelyet – az eredeti terveknek megfelelően – három kamerával rögzítettünk.)
Kihasználtuk a nyári táborokat (Gombaszög, a Rákóczi Szövetség szervezésében zajló középiskolás történelemtanárok gyöngyösi táborát, máriaremetei középiskolás tábort, a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi és szentendrei táborát) arra, hogy a klipvetélkedőt népszerűsítsük. Az ősszel középiskolás kollégáink segítségét is igénybe vettük, akiknek tanácsára az elszámolás augusztus 30-ai határidejét októberre kértük módosítani. Majd szeptemberben, amikor megtapasztaltuk, hogy milyen időigényes a klipvetélkedő rövid ismertetése is, azonnal kértük a határidő módosítását – novemberre.
Szükség volt az ismeretterjesztő történelmi klip-vetélkedő egyoldalas plakáton történő népszerűsítésére – a magyar mellett – angol nyelven is, amire korábban szintén nem gondoltunk, és a határidő-módosítások miatt új határidővel új plakátokat nyomtattattunk.
A kiemelt filmek késszé szerkesztése a tervek szerint alakult, ám a 2014. június 28-i csúcsrendezvény szerkesztett 70 perces változatának és az angol szinkron-verziók elkészítése viszont több időt igényelt, mint azt eredetileg terveztük. (A két angol változatot ráadásul kétszer is korrigálnunk kellett, amire szintén nem gondoltunk.)
Az Apáczai Gimnázium vezető történelemtanára, a tankönyvíró Száray Miklós észrevételei szerint a meghirdetés időpontja (a tanév vége) nem bizonyult szerencsésnek, mert a diákok már az év végi hajrával voltak elfoglalva, nyáron pedig többnyire szétszélednek, ezért ilyenkor nehéz őket egy új feladatra mozgósítani. Ahogy fogalmaz, a negyedikesek, a legérettebb csoport pedig már érettségiznek, és őket a felvételi köti le. A meghosszabbított beadási határidő segített, de így az információ eljuttatására szánt energia hatékonysága kisebb volt, mint amekkora valójában lehetett volna. Száray Miklós szerint a legszerencsésebb időpont szeptember vagy január, vagyis a két félév kezdete. Az Apáczai történelemtanára szerint a célközönség ugyan a diákok, de sokat segítene a történelemtanárok megkeresése. Meggyőződése, hogy az információkat a gimnáziumoknak, azon belül is kifejezetten a történelemtanároknak kellene elküldeni, ugyanis ők azok, akik célzottan tudják felhívni a kérdés iránt affinitással rendelkező diákok figyelmét. A történelemtanárok elérését jelentősen segíthetné a szervezeteikkel való kapcsolatfelvétel. Mindegyikkel, hiszen a történelemtanárok se egy szervezethez állnak közel. Így elsősorban a Történelmi Társulat Tanári Tagozatát, amely internetes újsággal is rendelkezik (Történelemtanítás), valamint a Történelem Tanárok Egyletét is. Száray szerint jelentős energiát és szervezést igényelne, de néhány iskolában előre megbeszélt időpontban a helyi történelemtanárral együtt ismertetőt kellene tartani, ami valószínűleg a legeredményesebb módszer lenne: segítené a vetélkedő sikeres beindítását, ha a már elkészült anyagokból a fent jelzett célzott közönségnek, vagyis a történelemtanároknak küldenénk anyagokat.
Lados Balázs, a Szent Margit Gimnázium történelemtanára szerint a fiatalok nem érzik a kapcsolatot a mai eseményekkel, továbbá a személyes sorsuk és a háború között. A mai ifjúság 60–70%-a a Szent Margit Gimnáziumból Nyugatra akar menni, alapvetően a pénz érdekli. Lados szerint további probléma (ez a tavasszal a konferencián is kiderült), hogy a hivatalos tudomány sem tud választ adni a háború, illetve a háborúk okára.
Bukodi István úgy véli: hamarabb lett volna szükség arra a plakátra, amelyen nem csak a felhívás volt rajta, hanem a konkrét feltételek, követelmények, határidők ugyancsak. Más csatornán is közzé kellett volna tenni, amely nemcsak a diákokat célozta volna meg, hanem az iskolákat, tanárokat is, mert a Facebookot sajnos ők elsősorban nem erre, hanem „hülyeségekre használják”. Bukodi szerint a kreativitásuk megvan hozzá, viszont szerinte a tapasztalatuk, a bátorságuk, illetve a motivációjuk kevés ahhoz, hogy belefogjanak. Ha jövőre lesz hasonló, akkor már meg lehet jeleníteni az idei nyertest (klipjét is, ill. az alkotóját, például ahogy átvette a jutalmát. Bukodi István szerint jobb lenne szeptember elején meghirdetni januári vagy februári határidővel, hangsúlyozva közben, hogy a nevezés – ingyenes).
Hutvágnerné Róth Éva szerint a kezdeményezés nagyon jó, a diákok szerint a videó-készítés az, ami sok időt vesz igénybe, esetleg könnyíthetnénk a feltételeket – például azzal, hogy a videó mellett akár fotósorozattal is lehessen indulni. Másik észrevétele az ütemezéssel és kihirdetéssel kapcsolatos: hamarabb kell mindent elkezdeni – jobban támaszkodva az iskolai tanrendre, és az iskolákon keresztül kell meghirdetni a vetélkedőt. Akkor eljut a hír a tanárokhoz. Csak rajtuk keresztül működik ugyanis ez a dolog, ahogyan más versenyek esetében is.
Azt én teszem hozzá, hogy amire a pályázat benyújtásakor nem gondoltunk: „a figyelem folyamatos fenntartása érdekében” – a Facebook-profillal összehangolva szükség volt saját készítésű klipek segítségével – az Aspektus oldalán keresztül–– visszatérő jelleggel klipeket készíteni, amelyeket ingyen csináltunk, hogy beleférjünk a költségvetésbe. Viszont a jövő útja egyértelműen ez, tudni illik ez az egyetlen médium, amelyen keresztül el tudjuk érni célközönségünket.
A pályázatnak köszönhetően most a fő problémákat kiválóan megjelenítő, jó minőségű, részletesen kidolgozott, képekkel gazdagon illusztrált nyomtatott, és mind hangban, mind mozgóképen megjelenített, ötletes, gyakorlati tippeket adó kisfilmjeink vannak, amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy ugyanezt a feladatot más megközelítésben és eszközökkel hatékonyabbá tudjuk tenni.
Ismerve – és továbbra is fontosnak tartva – a tömegkommunikációs eszközök szerepét, alapvetően fontosnak az aprómunkát, vagyis a film- és klipkészítés személyes népszerűsítését tartom, állandóan felhívva a figyelmet és támaszkodva a már elkészült nyomtatott, képes, hangos és filmes összefoglalókra és riportokra.
Nem győzöm eleget hangsúlyozni, amire menet közben jöttünk rá, hogy az első világháborús rendezvényekről szóló, „menet közbeni” klip-készítés alkalmas a leginkább talán a diákok mozgósítására.
A feladat – és a beérkezett pályaművek is ezt támasztják alá – továbbra is a 9–10 másodperces klipet készítő, illetve a klipet korábban soha nem készítő diákok mozgósítása ugyancsak. Azok reagáltak a felhívásunkra, akik filmkészítéssel „az átlagot meghaladó mértékben” foglalkoztak, illetve foglalkoznak.
Gecse Géza
